Szávay Edit

Szávay Edit
Született	1920 Újpest
Elhunyt	1995. augusztus 23. (74-75 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Rudnyánszky István újságíró, műgyűjtő
Foglalkozása	illusztrátor fotóriporter újságíró grafikusművész
Iskolái	Magyar Képzőművészeti Főiskola (1949)
Kitüntetései	Aranytoll (1991)
Sablon • Wikidata • Segítség

Szávay Edit névvariáns: Szávay Edith (Újpest, 1920. – Budapest, 1995. augusztus 23.) magyar grafikus, illusztrátor, tervezőszerkesztő, fotóriporter, Aranytoll-díjas újságíró.

Életútja

Újpesten született. Jaschik Álmos Szabadiskolájában kezdett komolyabban rajzzal foglalkozni. Családjával az ellenállási mozgalomban való részvételéért - 100 fogolytársával együtt - előbb a Margit körúti fegyházban, majd Sopronkőhidán raboskodott. Így emlékezett :

„A kőhidai kórházban szigorú őrizet alatt tartottak bennünket, de a szigor egyre enyhült, ahogyan a szovjet hadsereg közeledett. Végül, karácsonyi ajándékképpen, kinyitották a cellákat. Valakinek az az ötlete támadt, hogy rajzoljam le a foglyokat. Az egyik őr vázlatfüzetet és ceruzát hozott Sopronból, és mindenki meg volt győződve arról, hogy ez lesz az utolsó portréja, hiszen az ablakból láttuk a kivégzőosztagot, ahogyan Bajcsy-Zsilinszky Endrét vezette a vesztőhelyre... A rajzoláshoz még a legbecsesebb fogoly, a volt külügyminiszter, az elesett, beteg, öreg Kánya Kálmán cellája is megnyílt... Később a foglyok legtöbbjét kihajtották Ausztria felé.”

Szávay Edit és szülei enyhébb ítéletben részesültek, s hosszas bujkálás után 1945 tavaszán érkeztek vissza Budapestre. Az albumot megtekintve Szőnyi István festőművész pártfogásába vette a tehetséges lányt. A Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként, 1949-ben diplomázott. Grafikusként legfontosabb műve a Sopronkőhida 1944 című művészeti album, mely az egykori, baloldali ellenálló, Szávay Edit grafikusművész szemével láttatja a sopronkőhidai „magyar királyi országos fegyintézet” rabjainak hétköznapjait. (A Kossuth Kiadó gondozásában 1994-ben jelent meg.) Érdekes tükre hazánk egyik legszömyűbb korszakának.

Róder Lászlónak az album lektorának gondolatai:

„Szávay Editnek még a legreménytelenebb helyzetben is volt annyi lelkiereje, hogy művészi színvonalon érzékeltesse a hírhedt börtön hangulatát." ”

Számos gyermekkönyvet illusztrált. A legnépszerűbb és a legtöbb kiadást megért ezek közül Bodó Béla: Brumi-könyvek sorozata. (Brumi Mackóvárosban, Brumi az iskolában, Brumi újabb kalandjai, Brumi a Balatonon, Brumi mint detektív) Grafikusként, fotósként több megyei lapban publikált.(Petőfi Népe, Békés Megyei Népújság, Heves Megyei Népújság, Néplap, Dolgozók lapja, Somogyi Néplap, Pest Megyei Hírlap) Fotósként, férjével: Rudnyánszky István újságíróval, műgyűjtővel hosszabb időt töltött Afrikában, Egyiptomban. Gyűjteményük jelentős része: afrikai néprajzi tárgyak – elsősorban üvegfestmények, dísz- és használati tárgyak – a Néprajzi Múzeumba kerültek. Szávay Edit tervezőszerkesztője volt a Nők Lapja című hetilapnak. Itt éveken át, hetente a Gyerekeknek című rovat meséit, verseit illusztrálta. Kedves rajzait a Dörmögő Dömötör kis olvasói is rendszeresen láthatták. Munkássága elismeréseként 1965-ben megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. 1991-ben a MÚOSZ Aranytoll díjában részesült.

Díjai, elismerései

• Munka Érdemrend ezüst fokozata (1965)
• Aranytoll (1991)

Publikációi

• Petőfi népe
• Békés Megyei Népújság
• Heves Megyei Népújság
• Néplap
• Szolnok Megyei Néplap
• Dolgozók Lapja
• Nógrád
• Pest Megyei Hírlap
• Somogyi Néplap
• Új Szó
• Vasárnap (Családi Magazin)

Fontosabb műve

• Sopronkőhida 1944 (Szávay Edit 22 grafikája és 18 vázlata) (1994)

Diafilm

Szávay Edit rajzaival:

• Hol lakik a Tűzkakas? (1982)

Fontosabb könyvillusztrációi

• Teknős Péter: Mi leszel pajtás? (1953)
• Balázs Anna: Vadmadár (1955)
• Molnár Kata: Anyák születnek (1955)
• Kipling: Az elefántkölyök (1956)
• Elek István: Ünnep az erdőn (1956)
• Bodó Béla: Brumi Mackóvárosban (1956)
• Szépecske (Mesemondó kiskönyvtár) (1956)
• Felix Salten: Bambi (1957)
• Gárdonyi Géza: Móka meg a fia (1957)
• Pálfalvi Nándor: Májusi eső (1957)
• Vajk Vera: A furfangos Csiga Zsiga (1959)
• Bodó Béla: Brumi újabb kalandjai (1959)
• Bodó Béla: Brumi az iskolában (1961)
• Mézkóstoló - Állatmesék (1961)
• Dr. Bencsáth Aladárné: Kisdiák, nagydiák a munkáscsaládban (1961)
• Bodó Béla: Brumi a Balatonon (1967)
• Bodó Béla: Brumi mint detektív (1970)
• Lipták Gábor: A soproni ötvös (1984)
• Lipták Gábor: A hajómalom kísértete (1985)

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.