Schordann Zsigmond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schordann Zsigmond
Született1794. július 22.
Nagylévárd
Elhunyt1862. április 11. (67 évesen)
Pest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaorvos,
királyi tanácsos,
egyetemi tanár
IskoláiPesti Királyi Tudományegyetem (–1817, orvostudomány)
SablonWikidataSegítség

Schordann Zsigmond (Nagylévárd, 1794. július 22.Pest, 1862. április 11.) orvosdoktor, királyi tanácsos, egyetemi tanár.

Élete[szerkesztés]

Édesapja gazdatiszt volt Lévárdon. Középiskoláit 1801-től 1811-ig Pozsonyban járta, az orvosi tudományokat 1811-től 1816-ig Pesten hallgatta és 1815. szeptember 15-én Lenhossék Mihálynak, az élettan tanárának lett segéde. Az orvosdoktori oklevélnek 1817. július 15-ei elnyerése után ismereteinek bővítése céljából Bécsbe ment, ahonnét 1818-ban visszatérvén, mint helyettes tanár a pesti egyetemen az elméleti orvostan előadásával bízták meg, az 1820. év második felében pedig, ugyancsak mint helyettes, az élettant is előadta. 1820. június 25-én kinevezték az elméleti orvostan rendes tanárává, 1822-ben pedig az élettan tanárává; e mellett mint helyettes 1825-ig az elméleti orvostant is előadta. Az élettani tanszéken 1856-ig működött. Négy évig tartott súlyos gerincbaj után 1862. április 11-én halt meg. 1861. február 24-én kelt végrendeletében összes vagyonát (55 889 forint 62 korona) száz egyenlő részre osztotta és ebből 49 részt rendelt orvoskari alapítványokra fordíttatni.

Művei[szerkesztés]

  • Dissertatio inaug. medica de mecidina populari. Pestini, 1817.
  • Észrevételek a magyarországi cholerajárványról. Uo. 1831. (Különnyomat az Orvosi Tárból.)

Források[szerkesztés]