Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-21-1
.jpg)
A Királyok völgye (arabul: وادي الملوك – Vádi el-mulúk; ritkábban وادي بيبان الملوك – Vádi bíbán el-mulúk, „a királyok kapuinak völgye”) az a két vádi Egyiptom középső részén, ahol az i. e. 16–11. század között körülbelül 500 évig az ókori Egyiptom királyait (XVIII–XX. dinasztia) és nagy hatalmú nemeseit temették el. A Nílus nyugati partján, Théba (ma Luxor) városával átellenben, a thébai nekropolisz szívében helyezkedik el; a legtöbb királyt a keleti völgybe temették. A terület régészeti és egyiptológiai kutatását a 18. század végén kezdték, a sírokat ma is sok kutató vizsgálja. Tutanhamon sírja (és „a fáraó átka”) miatt ez a világ egyik leghíresebb régészeti lelőhelye. 1979-ben a thébai nekropolisz többi részével együtt a világörökség részévé nyilvánították.
A legtöbb sír nincs megnyitva a nyilvánosság számára, és a nyitottakat is időnként bezárják felújítási munkák miatt (16 van nyitva összesen, de általában azonos időben csak néhány). Tutanhamon fáraó sírjánál a látogatók nagy száma miatt külön látogatási díjat vezettek be. A nyugati völgyben csak egy sír van nyitva, Ayé, és ide is csak külön jeggyel lehet belépni. Az idegenvezetők már nem tarthatnak előadást bent a sírokban, és a látogatóktól is elvárják, hogy csendesen, libasorban haladjanak végig a sírokon, annak érdekében, hogy minél kevesebb időt töltsenek bent, és így minél kevesebb kárt tegyenek a belső felületekben és a díszítésekben. Bent a fényképek készítése tilos.
2006 januárjában bejelentették, hogy újabb központot építenek a látogatók számára. Tervezik egy kiállítóterem megnyitását is, ahol a völgy modelljét, az Újbirodalom nekropoliszának kronológiáját és ikonográfiáját mutatnák be. A Metropolitan Museum of Art és a National Geographic Society oktatási anyagokat adományozott a leendő múzeumnak.