Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-43-2
2014. április 27-én avatták szentté XXIII. János pápát és II. János Pál pápát, akik 1958–1963, illetve 1978–2005 között voltak a római katolikus egyház vezetői. A kereszténység történetében egyedülálló, hogy két pápát egy időben kanonizáljanak. Életművüket a második vatikáni zsinat köti össze: XXIII. János indította el az egyház életét átalakító zsinatot és II. János Pál vitte végig a változtatásokat.
A zsinatot összehívó és azt 1963. június 3-i haláláig vezető XXIII. Jánost a bíborosok azonnal szentté akarták avatni, miként számtalan hívő is, de csak 2000-ben nyilvánították boldoggá, miután Caterina Capitani 1966-os meggyógyulását az illetékes bizottság a pápa közbenjárására történt csodának jelentette ki.
II. János Pál pápa szentté avatását a hívek egy csoportja már 2005. április 8-i temetésén kezdeményezte Santo subito! (’Azonnal avassák szentté!’) feliratú transzparensekkel. A kanonizációs eljárásban Marie Simon-Pierre Normand meggyógyulását csodának ismerték el, ezután XVI. Benedek pápa 2011. május 1-én boldoggá avatta.
A két pápa közös szentté avatását hivatalosan 2013. július 5-én döntötte el Ferenc pápa, amikor aláírta a II. János Pál pápa közbenjárásával történt második csodát igazoló dekrétumot, és kérte, hogy a bíborosok és püspökök járuljanak hozzá XXIII. János „pro gratia” szentté avatásához.
A kettős kanonizációt húsvét második vasárnapján, az Isteni irgalmasság ünnepén tartották. Az ünnepélyes szentmisén Ferenc pápával koncelebrált XVI. Benedek nyugalmazott pápa, körülbelül százötven bíboros és ezer püspök. A szertartáson nyolcszázezer zarándok vett részt és több mint száz állami delegáció volt jelen uralkodók, állam- és kormányfők tucatjaival.
Az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció elrendelte, hogy XXIII. János pápa liturgikus emléknapja október 11., a II. vatikáni zsinat megnyitásának évfordulója; II. János Pálé pedig október 22., pápai beiktatásának napja legyen.