Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2013-19-2
Miskolc képzőművészete — miként az egész hazai képzőművészet — jelentős késéssel követte a Nyugatot, bár mindig volt egy-egy környezetéből kiemelkedő, de egyedül álló személyiség vagy alkotás. A térség első, említésre méltó festője egy testőrtiszt, Szathmáry Király Pál volt.Wándza Mihály, az 1818-ban érkezett jeles festő egész festődinasztiát alapított a városban. Névtelen, de feltehetően helyi faragók készítették a Mindszenten felállított Mária-oszlopot, valamint a másik, Diósgyőrben álló Immaculata-oszlopot. A barokk–biedermeier korszak után a helyi művészek a plein air, a nagybányai hagyományok szerint alkottak, a miskolci festőtársadalom gyakorlatilag ezen elv szerint festett. Ezzel a stílussal a 20. század közepén a Feledy Gyula és Kondor Béla vezetésével indult Miskolci Grafikai Műhely szakított. Tevékenységük Miskolcot a magyar grafika központjává tette.
A 19–20. század fordulója után a miskolci művészeti élet mozgatója az a Balogh Bertalan volt, aki a Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeumi Egyesület titkáraként sokat tett a képzőművészet felpezsdítéséért, a Borsod-Miskolci Múzeum létrehozásáért, gyűjteményének megalapozásáért. Az első világháború után a Meilinger–Bartus–Nyitray-féle szabadiskolából létrejött a Miskolci Művésztelep, ami hosszú évtizedekre lendületet, sőt keretet adott a helyi képzőművész életnek.
A Borsod-Miskolci Múzeum jogutódja a Herman Ottó Múzeum lett; ennek festészeti részlege 1980-ban került mai, Görgey úti épületébe, és mára az ország egyik legjelentősebb képzőművészeti gyűjteményévé vált 1974-ben jött létre a Miskolci Galéria — a vidék első kiállító intézménye — amit 1996-ban a Széchenyi utcai Rákóczi-házban helyeztek el. A Szalay Lajos- és a Kondor Béla-gyűjteménynek a Hunyadi utcai Petró-ház ad helyet, Feledy Gyula gyűjteményes kiállítása pedig a Deák téri Feledy-házban tekinthető meg. A Mission Art Galéria fő profilja a kortárs művészet és a nagybányai festészet.