Sántha László (botanikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sántha László
Életrajzi adatok
Született1886. március 21.
Jászkisér
Elhunyt1954. május 9. (68 évesen)
Tapolca
SírhelyFarkasréti temető
Ismeretes mint

Sántha László (Jászkisér, 1886. március 21.Tapolca, 1954. május 9.) szőlész, botanikus, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1952).

Életrajza[szerkesztés]

1886. március 21-én született Jászkiséren. Budapesten végezte egyetemi tanulmányait. 1909-től az Ampelológiai Intézet munkatársa lett, majd 1931-től a Növényegészségügyi Intézetben osztályvezető, 1940-től igazgatóhelyettes, 1942-től igazgató volt. Emellett 1945–1946 között az Országos Szőlészeti Intézet igazgatói posztját is betöltötte. 1946-ban nyugdíjba ment, de maradt a Növényvédelmi Kutatóintézet munkatársa.

Munkássága[szerkesztés]

Elsősorban a szőlő kórtanával és növényvédelmével, a peronoszpóra és a lisztharmat kérdéseivel foglalkozott. Cikkei növénytani és borászati szaklapokban jelentek meg.

Zuzmók kutatásával is sokat foglalkozott, ezek a dolgozatai a Botanikai Közleményekben jelentek meg (1916–1924).

Főbb munkái[szerkesztés]

  • A szőlő peronoszpórájának időjárási feltételei (Mathematikai és természettudományi értesítő 1913)
  • A magyarországi Physcia félék monográfiája (Szeged, 1928)
  • A szőlő kártevői (Budapest, 1934)
  • Védekezés a gyümölcsvarasodás ellen (Budapest, 1940)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Sántha László (Borászati Lapok 1928. 14. sz.)
  • Kadocsa Gyula: Halottaink. Dr. Sántha László nekrológja (A Növényvédelem Időszerű Kérdései, 1954. 4. sz.)