Rudopolje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rudopolje
Rudopolje vasútállomása
Rudopolje vasútállomása
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeLika-Zengg
KözségVrhovine
Jogállásfalu
Irányítószám53223
Körzethívószám+385 053
Népesség
Teljes népesség32 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság798 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 51′ 36″, k. h. 15° 28′ 17″Koordináták: é. sz. 44° 51′ 36″, k. h. 15° 28′ 17″
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudopolje témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Rudopolje falu Horvátországban Lika-Zengg megyében. Közigazgatásilag Vrhovinéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Otocsántól légvonalban 19 km-re, közúton 22 km-re keletre, községközpontjától 6 km-re északkeletre az Otocsánból Korenicára vezető 52-es számú főúttól északra fekszik. Tőle keletre terül el a Plitvicei-tavak Nemzeti Park. A falunak vasútállomása van a Plaški – Vrhovine vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

A falu területe a horvát királyok idejében a legősibb horvát megyéhez, Gackához tartozott. A 13. század végétől a Frangepánok uralma alá került. 1449-ben a család birtokainak megosztásakor ezt a területet Frangepán Zsigmond kapta. A falu lakói a 17. században a török által elfoglalt területekről betelepített pravoszláv vallású vlachok leszármazottai, akik 1800 után szerbeknek nyilatkoztatták ki magukat. A katonai határőrvidék megszüntetése után a nagy területű Vrhovine község része lett, melyhez a Plitvicei-tavak vidéke is hozzá tartozott. A falunak 1857-ben 560, 1910-ben 636 lakosa volt. 1918. június 11-én a likai vasútvonal Plaški – Vrhovine szakaszának megnyitásával Vrhovine ennek egyik fontos vasútállomása lett. A trianoni békeszerződésig Lika-Korbava vármegye Otocsáni járásához tartozott. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben alakult meg újra az önálló Vrhovine község, melynek szerb lakossága még ez évben a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A horvát hadsereg 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelet keretében foglalta vissza a község területét, melynek szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A falunak 2011-ben mindössze 67 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
560 567 489 559 617 636 638 795 531 560 520 365 311 249 61 67

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született Đuro Nenadić erdőmérnök, egyetemi tanár, a Zágrábi Egyetem rektora, a horvát Erdőgazdálkodási Intézet megalapítója.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]