Rudolf von Jhering
| Rudolf von Jhering | |
 | |
| Született | 1818. augusztus 22.[1][2][3][4][5] Aurich[6][7] |
| Elhunyt | 1892. szeptember 17. (74 évesen)[2][3][4][5][8] Göttingen[9][7] |
| Állampolgársága | porosz |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | |
| Sírhelye | Stadtfriedhof Göttingen |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rudolf von Jhering témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rudolf von Jhering [ejtsd: jering] (Aurich, 1818. augusztus 22. – Göttingen, 1892. szeptember 17.) német jogtudós, a 19. századi egyetemes jogtudomány egyik legkiválóbb alakja.[10] Legidősebb fia Hermann von Ihering (1850–1930) brazil–német természettudós volt.
Életútja[szerkesztés]
Heidelbergben, Münchenben és Göttingenben tanult; 1843-ban Berlinben magántanárrá habilitáltatta magát, 1845-ben Bázelben, 1846-ban Rostockban, 1849-ben Kielben, 1852-ben Gießenben és 1868-ban Bécsben lett rendes tanár. 1872-ben Göttingenbe nevezték ki és titkos igazságügyi tanácsossá tették.
Munkássága[szerkesztés]
Jhering tudományos nézetei pályafutása alatt jelentősen módosultak. A 19. század utolsó évtizedeiben a formális, csak jogászi szemléletnek a kritikája is a kialakuló szociológia tudományán belül. A szociológiai szemlélet egyik változata elsősorban Jhering nevéhez fűződött, aki pályája második felében szembefordult a hagyományos törvénypozitivizmussal és megalapozta az ún. érdekkutató jogtudományt, ami egyben a jogtudománynak a szociológiai szemléletmód előtti nyitását is előkészítette. Ebből a felfogásból az államelmélet vonatkozásában az következett, hogy a hagyományos államjogi pozitivista szemlélet keretein túl kell lépni.[11]
Az, hogy a bűncselekmény nemcsak az ezt körbeíró jogszabály szempontjából értékelhető, hanem a minden szabály mögött meghúzódó és azt szülő érdekek oldaláról is, Jhering jogfelfogásából ered, aki a „Der Zweck im Recht” című monográfiájában ezt ki általános jogfelfogásként fejtette ki.[12]
Az ő nevéhez fűződik a jogértelmezés egyik lehetséges módja, az ú. n. teleologikus jogértelmezés, amely a jogszabályban objektíve, szövegszerűen lefektetett célokból indul ki.[13]
Emlékezete[szerkesztés]
Sírja Göttingenben található.
Aurichban utcanév[14] őrzi emlékét.
Művei[szerkesztés]
- Geist des römischen Rechts auf den verschiedenen Stufen seiner Entwicklung (Lipcse, 1858-66, 3 rész, 4. kiad. 1883)
- Das Schuldmoment im römischen Privatrecht (Gießen, 1867)
- Die Jurisprudenz des täglichen Lebens (Jogesetek, Jéna, 1870, 6. kiad., 1886, magyarra fordította dr. Biermann Mihály: A jogtudomány a mindennapi életben cím alatt, Budapest, 1875)
- Der Kampf ums Recht (Bécs, 1872, 11 kiad. 1895, magyarra fordította Ballai Lajos és Lippe Vilmos: Küzdelem a jogért cím alatt Budapest, 1874)
- Gesammelte Aufsätze (Jéna, 1881-86, 3 kötet)
- Scherz und Ernst in der Jurisprudenz (3. kiad. Lipcse, 1885)
- Der Zweck im Recht (2. kiad. uo. 1884-86)
- Das Trinkgeld (Braunschwieg, 1882)
- Der Besitzwille (Jena, 1889)
Magyarul[szerkesztés]
- Magánjogi esetek; magyarította Schwarz Gusztáv; Franklin Társulat, Bp., 1886
- Magánjogi esetek; ford., bőv. Schwarz Gusztáv; 2. bőv. kiad.; Politzer, Bp., 1901 (Római jogi gyakorlatok)
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Szilágyi Péter doktori disszertációja[halott link]
- Frivaldszky János – Karácsony András: Jog, jogosultság, erőszak – jogfilozófiai kérdésfeltevések Jhering tanai nyomán
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b KNAW Past Members (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Иеринг Рудольф фон, 2015. szeptember 28.
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ http://www.szilagyipeter.hu/sites/szilagyipeter.hu/files/Jhering%20jogb%C3%B6lcselete....pdf[halott link]
- ↑ http://www.szilagyipeter.hu/sites/szilagyipeter.hu/files/A%20WR%20%20%C3%A1llamelm%C3%A9lete,%20k%C3%BCl%C3%B6n%C3%B6s%20tekintettel%20Hermann%20Hellerre.pdf[halott link]
- ↑ http://www.ssoar.info/ssoar/bitstream/handle/document/10702/ssoar-bszem-2009-1-pokol-a_jogellenesseg_es_a_jogi.pdf?sequence=1
- ↑ http://www.juris.u-szeged.hu/download.php?docID=31516
- ↑ http://www.meinestadt.de/aurich/stadtplan/strasse/von-jhering-str.
További információk[szerkesztés]
- Jhering jogbölcselete és hatása az államelméletre[halott link]
- Rudolf von Jhering és jogelméletének hatása; szerk. Frivaldszky János, Pokol Béla; PPKE JÁK, Bp., 2011 (A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvei. Tanulmányok)
