Prokopp Gyula (levéltáros)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prokopp Gyula
Született1903. május 19.[1]
Esztergom
Elhunyt1983. augusztus 13. (80 évesen)[1]
Esztergom
Állampolgárságamagyar
GyermekeiProkopp Mária
Foglalkozásalevéltáros
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
SablonWikidataSegítség

Prokopp Gyula (Esztergom, 1903. május 19. - Esztergom, 1983. augusztus 13.) levéltáros.

Családja és származása[szerkesztés]

Apja dr. Prokopp Gyula (18601925) esztergomi ügyvéd, az Esztergom és vidéke lap kiadója és tulajdonosa, főszerkesztője, majd városi főügyész,[2] anyja Brenner Irma (1868-1952). Apai nagyszülei Prokopp János (1825-1894) városi és érseki építész és Trenker Amália (1837-1900) voltak.[3] Anyai nagyszülei Brenner József (1835-1913) esztergomi fűszer -és gyarmatáru kereskedő, a "Vörös Rák" üzletház vezetője, és Nitter Róza (18431931) voltak.[4][5]

Brenner Józsefné Nitter Róza szülei Nitter Ferenc (1800-1885), fűszerkereskedő, Esztergom városi tanácsosa, az Esztergomi Takarékpénztár igazgatója és Magyar Róza voltak.[6] Brenner József szülei Brenner Károly (18021866) esztergomi vendéglős,[7] és Pachl Alojzia (18171849) voltak.[8]

Anyai nagybátyja dr. vitéz Bánomy (Brenner) Antal (18831966), Esztergom városa gazdasági tanácsnoka, polgármester-helyettese, főjegyzője, jogász.[9] Brenner Józsefnek az elsőfokú unokatestvére Lakner Alojzia (18101879),[10] akinek a férje Schandl János (17991881), Győr szabad királyi város képviselője az 1848-as szabadságharc alatt, Győr város tanácsosa, győri bérháztulajdonos, gyümölcs- és gabonakereskedő, kasznár, dunaszentpáli földbirtokos.

Élete[szerkesztés]

A bencés gimnáziumban érettségizett, majd Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetemen jogot hallgatott. 1925-1926-ban a bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasa lett. 1926-tól jogi doktor. 1926-1927 között ügyvédjelölt volt Esztergomban, majd bírói vizsgát tett és Székesfehérvárott lett joggyakornok. 1928-tól a budapesti büntető, majd a pestvidéki törvényszék joggyakornoka. 1935-ben megnősült, a királyi ítélőtáblán jegyző, majd titkár lett. 1937. év végén Esztergomban lett járásbíró. 1942-ben behívták Székesfehérvárra újoncképzésre. 1943 nyarán a székesfehérvári honvéd ügyészségnél szolgált. 1944. július. 20-án behívták katonai szolgálatra, december 9-ig az orosz fronton volt.

Hazatérve járásbíró lett Esztergomban, majd 1950. év végén létszámcsökkentésre hivatkozva nyugdíjazták. 1951-ben rövid ideig üzemi jogtanácsos, majd az év végén a városi levéltárban lett leltározó.

1943-tól a Balassa Bálint Múzeum félmunkaidős teremőre. Ekkor kezdte tudományos munkásságát. 1957-től félmunkaidőben prímási levéltáros. 1978-1979 között főlevéltáros. Feldolgozta és az Országos Levéltárban restauráltatta a középkori okleveleket, illetve rendezte az Ipolyi-gyűjtemény leveleit.

Lánya Prokopp Mária (1939) művészettörténész, egyetemi tanár.

Művei[szerkesztés]

  • 1981 Az esztergomi „királyi város” a 18. században.
  • 1983 Régi esztergomiak. Esztergom Évlapjai.

Cikkei a Vigiliában, Levéltári Közleményekben, Építés és építészettudományban és a Levéltári Szemlében jelentek meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]