Politikatörténeti Intézet
| Politikatörténeti Intézet | |
| Alapítva | 1990 |
| Jogelőd | Párttörténeti Intézet |
| Székhely | 1114 Budapest, Villányi út 11-13. |
| Főigazgató | Egry Gábor |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 02′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 26″, k. h. 19° 02′ 54″ | |
| A Politikatörténeti Intézet weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Politikatörténeti Intézet témájú médiaállományokat. | |
A Politikatörténeti Intézet (PTI) az állami intézményrendszeren kívül működő, kiemelten közhasznú kutatóhely. Elsődlegesen új- és jelenkori történeti és társadalomelméleti kutatásokkal foglalkozik, valamint nyilvános levéltárat és könyvtárat[1] működtet. Ezek mellett tudományos és kulturális rendezvényeknek, konferenciáknak, előadásoknak, filmklubnak, kiállításoknak is otthont ad. Olyan baloldali szellemi műhely, amely elsősorban a széles értelemben vett társadalomkritikai gondolkodás megújítására, népszerűsítésére összpontosít.
Történeti kutatások[szerkesztés]
A Politikatörténeti Intézet elsősorban Magyarország 19–20. századi történetével és a baloldali mozgalmak történetével foglalkozik. A kutatások részben az intézet tudományos projektjeinek keretében folynak, külső kutatók és fiatal ösztöndíjasok bevonásával, részben a munkatársak egyéni munkáiból állnak. Az intézet – és annak Tudományos Osztálya – mind a kutatások, mind a rendezvények szervezésében együttműködik más tudományos intézményekkel, illetve azok kutatóival.
Az intézet fő aktuális projektjei:
1. NEPOSTRANS – Negotiating post-imperial transitions: from remobilization to nation-state consolidation. A comparative study of local and regional transitions in post-Habsburg East and Central Europe (Posztimperiális átmenetek tárgyalása: a remobilizációtól a nemzetállami konszolidációig. Helyi és regionális átmenetek összehasonlító elemzése a Habsburg Birodalom utáni Kelet- és Közép-Európában)
European Research Council (ERC) Consolidator Grant kutatói pályázat, 2018–2022
Kutatásvezető: Egry Gábor (főigazgató)
OTKA FK (fiatal kutatói) pályázat, 2017–2021
Kutatásvezető: Takács Róbert
Az intézet kutatási témái között szerepel(t) többek között: baloldali mozgalmak története; munkástörténet; Kádár-korszak bel- és külpolitikája; kisebbségtörténet; Tanácsköztársaság; sajtó- és médiatörténet; kulturális transzferek története; hadifoglyok és emigránsok; választástörténet; nyitott/zárt Magyarország; nőtörténet; értelmiségtörténet; 1945 a magyar és a nemzetközi történelemben; desztalinizáció; 1956; 1968; rendszerváltás története. 2000-től az intézetben Budapest-történeti Műhely is működött, amely számos főváros történetével foglalkozó könyvet adott ki a Napvilág Kiadóval együttműködésben.
Múltunk folyóirat[szerkesztés]
A Politikatörténeti Intézet tudományos folyóirata a Múltunk. A negyedévente megjelenő lap fő profilja a modern kori magyar és egyetemes történelem, egyúttal nyitott társadalom-, irodalom- és eszmetörténeti jellegű írások irányában is. Rendszeresen tematikus számokkal jelentkezik, ám emellett külön tanulmányokat is közöl és bemutatja, bírálja a hazai és nemzetközi történettudomány friss eredményeit. Célja, hogy új kutatási eredmények gyors közreadásával segítse a történelem oktatását, a történettudomány szakmai követelményeinek eleget téve árnyaltan, hitelesen mutassa be Magyarország és Európa történelmét, valamint fórumot teremtsen a tudományos vitáknak a szakmát foglalkoztató kérdésekben.
A Múltunk jelenlegi felelős szerkesztője Takács Róbert.
Társadalomelméleti Műhely[szerkesztés]
Az intézetben a társadalomelméleti kutatások szervezett formában 2002 őszén indultak meg, a Társadalomelméleti Kutatócsoport felállításával, amelynek vezetője Andor László volt. A PTI Társadalomelméleti Műhelye (PTI TEM) jelenlegi formájában 2015-ben jött létre ösztöndíjas kutatókkal. A Műhely célja a hazai társadalomelméleti, társadalomkritikai gondolkodáshoz, valamint a baloldali tudományos, közéleti diskurzushoz való hozzájárulás. A kutatói foglalkoznak többek között ideológiákkal, poszt-marxizmussal, politikai gazdaságtannal, demokráciaelmélettel, populizmussal, ökopolitikával, a művészet és az emancipáció kapcsolatával, társadalmi igazságossággal és szolidaritással, nacionalizmussal. A Műhely rendszeresen szervez beszélgetéseket és közéleti vitákat, együttműködve más társadalomkritikai műhelyekkel, valamint könyvsorozatot ad ki a Napvilág Kiadóval együttműködésben.
A TEM koordinátora Antal Attila, kutatóként dolgozik Kiss Viktor. Az elmúlt években 17 ösztöndíjas végzett kutatómunkát a műhelyben.
Könyvtár és levéltár[szerkesztés]
Az intézet keretein belül működik a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, valamint a Könyvtár.
A levéltár 1995 óta hivatalosan bejegyzett nyilvános magánlevéltár. Saját kutatási szabályzata alapján teszi lehetővé a levéltári kutatást, szükség szerint tájékoztatást nyújt és adatokat szolgáltat.
Tradicionálisan gyűjti és őrzi a magyar politikai baloldal történeti dokumentumait a 19.századtól napjainkig. Igyekszik felkutatni a jelenkornak a magániratok körébe tartozó maradandó értékű forrásait, különös tekintettel a rendszerváltás időszakára. Nyitott mindazon pártok, szervezetek, egyesületek, illetve magánszemélyek előtt, akik a levéltárban kívánják elhelyezni irataikat.
A levéltár számos, egyedülálló gyűjteménnyel rendelkezik: Pártok; Szakszervezetek, munkás- és baloldali szervezetek, mozgalmak; Személyi gyűjtemények, visszaemlékezések; Röpiratgyűjtemény; Külföldi közgyűjteményekből származó magyar vonatkozású iratmásolatok.[2]
A Politikatörténeti Intézet Könyvtára nyilvános tudományos szakkönyvtár, amely gyűjti, rendszerezi, nyilvántartja, tárolja és a kutatók rendelkezésére bocsátja a politikatörténet, politikatudomány elméleti szakirodalmát, szakkönyveit, szakfolyóiratait, Magyarország új- és legújabb kori történetének válogatott szakirodalmát, az új- és legújabb kori egyetemes történet magyar nyelvű önálló kiadványait, a Magyarországon működő pártok és politikai szervezetek kiadványait.
Tudományos népszerűsítés[szerkesztés]
Az intézet az alapfeladatain túl a tudományos eredmények népszerűsítésében is szerepet vállal. 2005 óta működik az Anno Filmklub sorozata, amelynek különböző témákat körbejáró évadaiban történészek, szociológusok, filmesztéták közreműködésével elemzik a filmalkotásokat és azok történelmi, társadalmi hátterét. Az intézet munkatársai emellett műhelybeszélgetések és havi rendszerességgel jelentkező rádióműsorok során közvetítik a történetírás legújabb eredményeit a szélesebb közönség felé. A Kulturális Örökség Napjain rendszeresen megnyíló épület az elmúlt években számos kiállításnak is otthon adott, amelyek a fotóművészettől a festészetig, a karikatúráktól a memoárokig, változatos módon mutatták be a 20. századot. Magyarország modernkori történelméről külön előadás-sorozat indult olyan neves tudósok közreműködésével, mint Ormos Mária, Romsics Ignác, Ferge Zsuzsa vagy Komoróczy Géza. A 2008–2018 között szinte évente szervezett komplex középiskolai történelemversenyek pedig a középiskolás korosztály történelmi ismereteinek elmélyítésében nyújtottak segítséget magyarországi és határon túli iskolák számára.
Az intézet története[szerkesztés]
A Politikatörténeti Intézet 1990 nyarán jött létre a Párttörténeti Intézet átalakulásával. Első igazgatója Balogh Sándor volt, majd 1991-től 2016-ig Földes György vezette az intézetet. Jelenlegi főigazgatója Egry Gábor (2017–).
Az intézetet a rendszerváltáskor létrehozott Politikatörténeti Alapítvány (PTA) működteti. Az alapítványt 1990 őszén hozta létre a Magyar Szocialista Párt, és a Fővárosi Bíróság november 11-én vette nyilvántartásba. Kuratóriumának elnöke Balogh Sándor, tagjai Berend T. Iván, Orosz István, Pozsgay Imre, Schlett István, titkára Földes György volt. A PTA 1991 elején kapta meg az intézet feletti jogosítványokat. Az alapítvány 1995-ben önálló könyvkiadót is létrehozott Napvilág Kiadó néven. A PTA kuratóriumának elnöke Balogh Sándor után Orosz István (2004–2015), majd Bayer József (2015–) lett. Az alapítvány és intézet történetének kronológiáját részletesen lásd itt.
A rendszerváltás idején a Párttörténeti Intézet folyóirata, a Párttörténeti Közlemények is átalakult, és 1989-től Múltunk néven jelent meg. A Múltunk alapító felelős szerkesztője Sipos Levente volt, őt Sipos Balázs (2005–2007), Egry Gábor (2008–2015), majd Takács Róbert (2016–) követte.
2010 óta a magyar kormány igyekszik ellehetetleníteni a Politikatörténeti Intézet működését. A kutatóhely nem kap állami támogatást, a levéltárában őrzött anyagok jelentős részét kártalanítás nélkül államosították, majd az intézetet 2021 elején jogtalan használattal vádolva kirakták az általa használt épületből.
Székháza[szerkesztés]
A Politikatörténeti Intézet (PTI) 2021. január 20-ig a Kossuth téren, az Alkotmány u. 2. szám alatt működött. Az épület eredetileg az Igazságügyi palota volt, amelyet Hauszmann Alajos tervei alapján építettek 1891–1893 között neoklasszicista stílusban.[3] 1945-ig itt működött a Budapesti Királyi Ítélőtábla, a Királyi Főügyészség, a Koronaügyész Hivatala és a Magyar Királyi Kúria – utóbbi két intézmény helyezkedett el az épület Alkotmány utcai szárnyában. A főváros II. világháború végi ostroma alatt az épület súlyos sérüléseket szenvedett, több évig tartott az újjáépítése. 1952-től itt működött a Magyar Munkásmozgalmi Intézet,[4] majd 1957-ben az épület kétharmad részét (a központi nagycsarnokkal együtt) a Magyar Nemzeti Galéria kapta használatba, míg az Alkotmány utcai szárnyat az MSZMP Párttörténeti Intézete kapta. 1973-ban az addig a Nemzeti Galéria által használt épületrészbe a Néprajzi Múzeum költözött.
A Politikatörténeti Intézet megalakulásától fogva használta az épület Alkotmány utcai szárnyát. 2012 óta nyilvános volt az a kormányzati terv, hogy az újjászervezett Kúriát költöztetik vissza az épületbe, a Néprajzi Múzeum és a PTI kiköltöztetésével.[5] Az állam pert indított a PTI ellen, elvitatva az épülethasználati jogát, de azt első- és másodfokon is elvesztette.[6] Végül felülvizsgálati kérelem után, 2018. november 26-án a Kúria felülbírálta a korábbi ítéleteket, és kimondta, hogy törölni kell a PTI javára két évtizeddel korábban a földhivatalnál bejegyzett használati jogot. Ugyanakkor alaptalannak találta és elutasította az állam kiürítésre irányuló keresetét, ezzel megerősítve azt, hogy az intézet jogszerűen, érvényben lévő szerződés alapján használta az épületrészét.[7] Az állam és az intézet között több per volt folyamatban a kiürítés, illetve vagyoni ellentételezés ügyében.[8] 2019 nyarán a Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiumának, majd a Fővárosi Ítélőtábla döntése szerint az állam egyoldalúan felmondhatta a PTI-vel kötött szerződését. 2020-ban a Kúria elutasította az ítélet felülvizsgálati kérelmét.[9]
2020 októberében az intézet bejelentette, hogy egy Villányi úti, az MSZP-hez közeli alapítvány irodaházába költözik.[10] Most már ez az új székhelye.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ levéltárat és könyvtárat
- ↑ A levéltár fondjegyzékét lásd: http://polhist.hu/intezet/leveltar-konyvtar/leveltari-fondjegyzek
- ↑ https://www.neprajz.hu/muzeumrol/az-epulet-tortenete.html
- ↑ Szabad Nép, 1952. március 11.
- ↑ https://hvg.hu/itthon/20120404_kuria_politikaitorteneti_intezet
- ↑ http://polhist.hu/intezet/sajtoszemle
- ↑ https://kuria-birosag.hu/hu/sajto/tajekoztato-pfvvi214802018-szamu-elvi-jelentosegu-ugyrol
- ↑ https://nepszava.hu/3050757_foldes-gyorgy-vereseg-gyozelmi-esellyel
- ↑ Földes György: „Felháborító és elszomorító”. nepszava.hu (2020. szeptember 25.) (Hozzáférés: 2020. október 11.)
- ↑ Nagy árat fizet, de megmenekül a Politikatörténeti Intézet. nepszava.hu (2020. október 5.) (Hozzáférés: 2020. október 11.)
Források[szerkesztés]
- A Politikatörténeti Intézet honlapja
- Múltunk folyóirat
- Napvilág Kiadó Archiválva 2011. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben