Polgármester-választások Körösnagyharsányban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Polgármester-választások
Körösnagyharsány
községben
(Békés vármegye)

Polgármesterek 1990 óta
Időszak Polgármester Jelölőszervezet
1990-1994 Máté József
1994-1998 Máté Pál MDF
1998-2002 MDF-FKGP
2002-2006 Makra Tibor MSZP
2006-2008
2008-2010 Máté Pál Fidesz-KHE
2010-2014 Fidesz-KDNP
2014-2019
2019- Győri Zoltán

1990 és 2019 között nyolc rendes és egy időközi polgármester-választást tartottak Körösnagyharsányban.

A kilenc választás során négy polgármester nyerte el a választók többségének bizalmát. 2019 ősze óta Győri Zoltán a Békés megyei község első embere. Korábban két hosszabb időszakban, összesen közel húsz évig, Máté Pál állt a település élén.

Mindig több jelölt állt rajtvonalhoz, az részvételi hajlandóság többnyire 70-80% körül volt.

A választásokon mindig indult olyan jelölt, aki valamelyik országos párt színeiben állt rajtvonalhoz.

Háttér[szerkesztés]

Körösnagyharsány (Békés vármegye)
Körösnagyharsány
Körösnagyharsány
Pozíció Békés vármegye térképén

A félezer fős község Békés megye északkeleti csücskében, a Sebes-Körös mellett található. Északról Hajdú-Bihar megyével, keletről Romániával határos.

A XX. század első felében Bihar vármegye része, ezen belül a Cséffai járáshoz tartozik. A trianoni békeszerződés óta a község keleti szélén húzódik a román-magyar államhatár. 1950-ben az egész járással együtt Békés megyéhez csatolják. A megyén belül előbb a Sarkadi, majd a Szeghalmi járás része. 1994 és 2014 között a Sarkadi kistérség tagja, 2013-tól az újra létrejövő Sarkadi járáshoz tartozik.

A nyolcvanas években Szivák Gáborné volt a község tanácselnöke.[1]

Alapadatok[szerkesztés]

Jelöltek és részvétel
Év Jelöltek Részvétel
1990 5 ?
1994 4 50%
1998 3 75%
2002 3 75%
2006 2 78%
2008 2 82%
2010 2 85%
2014 3 81%
2019 3 69%

A település lakóinak a száma 600 és 800 körül mozgott a rendszerváltás utáni negyedszázadban és választásról választásra csökkent. A község lélekszámából fakadóan a képviselő-testület létszáma előbb 7 fős volt, majd a 2010-es önkormányzati reformot követően 4 fős lett.

Többnyire a hivatalban lévő vezető is megmérettette magát és mindig legalább két jelölt indult a polgármester-választásokon.

2008-ban időközi polgármester-választásra került sor.[2]

Az önkormányzati választásokon jellemzően magas volt a részvétel. A legalacsonyabb 1994-ben volt a választói kedv (50%), a legmagasabb pedig 2010-ben (85%). (Az 1990-es választásokról nem állnak rendelkezésre részletes adatok.)

Választások[szerkesztés]

1990
Jelölt Szavazat
Máté József
n.a. n.a.
Antos Béla
Huszár Sándorné
ifj. Máté Pál
MDF
Pásztor Ervin
FKGP
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
a részletes eredményekről nincs elérhető adat[3]
1994 Részvétel: 50%
Jelölt Szavazat
ifj. Máté Pál
MDF
139 46,2%
Huszár Sándorné
81 26,9%
Nagy Károly
47 15,6%
Geicz István
34 11,3%
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
1998 Részvétel: 75%
Jelölt Szavazat
ifj. Máté Pál
MDF-FKGP
263 57,0%
Czegle Zoltán
190 41,2%
Geicz István
8 1,7%
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2002 Részvétel: 75%
Jelölt Szavazat
Makra Tibor
MSZP
175 40,0%
Máté Pál
Fidesz-MDF
159 36,3%
Huszár Sándorné
Karádi Valéria

104 23,7%
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2006 Részvétel: 78%
Jelölt Szavazat
Makra Tibor
244 55,8%
Máté Pál
Fidesz
193 44,2%
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2008 Időközi választás Részvétel: 82%
Jelölt Szavazat
Máté Pál
Fidesz-KHE
243 54,4%
Makra Tibor
204 45,6%
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2010 Részvétel: 85%
Jelölt Szavazat
Máté Pál
Fidesz-KDNP
330 73,0%
Makra Tibor
122 27,0%
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2014 Részvétel: 81%
Jelölt Szavazat
Máté Pál
Fidesz-KDNP
235 53,4%
Győri Zoltán Imre
197 44,8%
Huszár Sándorné
Karádi Valéria

8 1,8%
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2019 Részvétel: 69%
Jelölt Szavazat
Győri Zoltán
125 38,1%
Sarkai Zoltán Zsolt
Fidesz-KDNP
107 32,6%
Rácz Zsolt
96 29,3%
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}

Polgármesterek[szerkesztés]

A község élén kétszer is állt Máté Pál, előbb 1994 és 2002 között, majd 2008-tól 2019-ig.

1990-'94 1994-'98 1998-'02 2002-'06 2006-'10 2010-'14 2014-'19 2019-
'06-
'08
'08-
'10
Máté
József
Máté Pál Makra Tibor Máté Pál Győri
Zoltán
MDF MDF-
FKGP
MSZP Fidesz-
KHE
Fidesz-KDNP

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A városi, nagyközségi és községi tanácsok tisztségviselői Békés megyében”, Békés Megyei Népújság, 1980. június 29., 7. oldal (Hozzáférés: 2020. november 23.) 
  2. a b Időközi választás. Végleges adatok KÖRÖSNAGYHARSÁNY polgármester választás eredményéről, 2008. április 6. (Hozzáférés: 2020. november 23.) A választásra a képviselő-testület önfeloszlatása miatt került sor: 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben, 2008 (Hozzáférés: 2020. november 23.)
  3. Az 1990-es őszi önkormányzati választásokról nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok, a megyei napilap tudósításából pedig csak a jelöltek neve és szervezeti háttere derül ki. Így a győztesen kívül nem ismertek a szavazatszámok, ebből fakadóan pedig a jelöltek további sorrendje sem. Az eredményről: „Hatvanhárom polgármestert és 602 helyi képviselőt választottak”, Békés Megyei Népújság, 1990. október 2., 1. oldal (Hozzáférés: 2020. november 23.) ; a jelöltekről: „Polgármesterjelöltek teljes listája”, Békés Megyei Népújság, 1990. szeptember 21., 7. oldal (Hozzáférés: 2020. december 1.) 
  4. Az előny az érvényes szavazatok arányára vonatkozik. (A %-ban kifejezett adatok százalékpontot jelentenek.)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]