Platánbodobács
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_-_(imago),_Nijmegen,_the_Netherlands_-_2.jpg) imágó
| ||||||||||||||||||
_-_(nymph),_Nijmegen,_the_Netherlands.jpg) lárva
(2018, Hollandia) | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Arocatus longiceps Stål, 1872 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz platánbodobács témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz platánbodobács témájú kategóriát. |
A platánbodobács (Arocatus longiceps) a rovarok (Insecta) osztályának a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjéhez, a poloskák (Heteroptera) alrendjéhez, ezen belül a címerespoloska-alkatúak (Pentatomomorpha) alrendágához és a bodobácsok (Lygaeidae) családjához tartozó faj.
Bár régóta ismert a mediterráneumból, Magyarországon első példányait 1990-ben jegyezték fel, azóta sokfelé elterjedt északabbi területekre, valószínűleg a globális felmelegedés következtében. Adventív faj. Több helyen inváziós fajként említik, de az Idegenhonos inváziós fajok tudásbázisa honlapon 2023-ban[2] nem szerepel. Nem számít kártevőnek.
Eredete, elterjedése[szerkesztés]
Pontomediterrán faj, így Olaszországból és Szicíliából, a Balkánról, Dél-Oroszországból, a Kaukázusból, Törökországból, valamint a Közel-Keleten volt ismert. Elsősorban platánon él.[3][4] Valószínűleg a klímaváltozás következtében lett új tagjai a magyar faunának.[5]
Magyarországon először Keszthelyen, 1990. július 24-én írták le, de csak 1996-ban tűnt fel, amikor Székesfehérváron tetemes mennyiségben találta meg Szeőke Kálmán platánfák törzsén. Ekkor a legközelebb Ukrajnából és a Balkánról volt ismert, hazai előfordulását a faj terjeszkedésével magyarázták, de az sem kizárt, hogy korábban nem ismerték fel. Az Arocatus nem két másik európai faja (Arocatus roeselii, A. melanocephalus) régóta ismert hazánkból, a platánbodobács mégis úgy tűnik, hogy csak a 2000-es évek körül kezdett el északra terjeszkedni, a környező országok kutatóinak jelzése alapján.[6][5]
A németországi Hessen tartományban 2014-ben dokumentálták először.[7]
Megjelenése[szerkesztés]
A kifejlett poloskák 5,5–6,6 mm hosszúak.[8] A vörös és fekete színű rovar viszonylag könnyen összetéveszthető a csupán színerősségben eltérő közeli rokonával, a Arocatus roeselii fajjal, ami azonban csak égerrel táplálkozik.[9][10]
Életmódja[szerkesztés]
A platánfák magjait és fiatal hajtásait szívogatja, kártétele nem jelentős. Telelni a elváló kéregpikkelyek alá húzódik be, de be-bejár a lakásokba is, ha nem tömeges, kicsiny mérete miatt nem zavaró.[10]
Magyarországon eleinte (1990-2000-es évek) nem keltett igazi feltűnést, példányszámát kordában tartották a súlyosan kártevő platán-csipkéspoloska (Corythucha ciliata) elleni permetezések is. Bár kártevőként nem jelentős, tápnövénye kérgén gyakorta szembetűnő telelő, vagy nyári populációja riadalmat, szétnyomva a poloskafélékre jellemző szaga undort kelt a lakosság körében, ezért a 2010-es évek közepétől már célzottan, vegyszeresen irtják egyedeit.[11][10] Jelentőségét így tehát az növeli, hogy a lakott területek mikroklimatikus viszonyaiban észrevehetőbb a felmelegedési tendencia hatása.[12] Magyarországon és Európa nagy részén adventív (idegenhonos) faj.[3][13]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lőrinczi Gábor, Torma Attila: Bevezetés a zoológiába Egyetemi jegyzet, Szeged, 2019
- ↑ Inváziós fajok 75 elem, Idegenhonos inváziós fajok tudásbázisa, invaziosfajok.hu (hozzáférés: 2023. március 6.)
- ↑ a b Jean Péricart: Faune de France, France et régions limitrophes —84 A— Hémiptères Lygaeidae euro-méditerranéens volume 1, généralités systématique, faunedefrance.org - 1998
- ↑ H. dr. Harmat Beáta (szerk.): A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 24., Harmat Beáta - Szeőke Kálmán - Kutasi Csaba: Poloskafajok (Heteroptera) a Vértes-hegységből (59-79. o.), Zirc, library.hungaricana.hu, 2007
- ↑ a b Korsós Zoltán (szerk.): IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpozium. 2005. október 17-19.; Kondorosy Előd: Magyarország bodobácsfaunája és az utóbbi évek változásai, Budapest, 2005 (adt.arcanum.com)
- ↑ S. Mahunka szerk.: Folia Entomologica Hungarica 58., További új poloskafajok a magyar faunában (Heteroptera), library.hungaricana.hu, 1997
- ↑ Dennis Hanselmann: Aliens and Citizens in Germany: Halyomorpha halys (Stål, 1855) and Nezara viridula (Linnaeus, 1758) new to Rhineland-Palatinate, Oxycarenus lavaterae (Fabricius, 1787) new to Saxony, Arocatus longiceps Stål, 1872 new to Hesse, researchgate.net - 2017. január
- ↑ Ekkehard Wachmann, Albert Melber, Jürgen Deckert: Wanzen 3. kötet: Pentatomomorpha I: Aradoidea (Rindenwanzen), Lygaeoidea (Bodenwanzen u. a.), Pyrrhocoroidea (Feuerwanzen) und Coreoidea (Randwanzen u. a.); Die Tierwelt Deutschlands und der angrenzenden Meeresteile nach ihren Merkmalen und nach ihrer Lebensweise. 78. rész. Goecke & Evers, Keltern 2007, ISBN 978-3-937783-29-1 (németül)
- ↑ Arocatus longiceps. British Bugs. (Hozzáférés: 2023. március 2.)
- ↑ a b c Vásárhelyi Tamás: Poloskák mindenütt, Élet és Tudomány 73. évfolyam 14. szám, epa.niif.hu, 2018. április 6. (adt.arcanum.com)
- ↑ Zsigó György: Jövevény károsítók megjelenése közvetlen környezetünkben és a védekezés lehetőségei (23-27. o.), Journal of Agricultural Science 2015/66 Acta Agraria Debreceniensis, mek.unideb.hu, Debreceni egyetem - -2015. október 21-22
- ↑ Vörös Géza:A globális felmelegedés és klímaingadozás hatása néhány rovarkártevőre, valamint leküzdésük lehetőségei doktori (PhD) értekezés, Veszprémi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Növényvédelmi Intézet, Keszthely, uni-pannon.hu - 2002
- ↑ Kondorosy Előd: Adventív poloskafajok Magyarországon, Növényvédelem 48. évf. 3. sz., researchgate.net - 2012
Források[szerkesztés]
- Faj: platánbodobács - Arocatus longiceps, izeltlabuak.hu
- Orosz András – Vétek Gábor: Az invazív szipókás rovarok helyzete hazánkban, Magyar Tudomány 178. évf. 4. sz. - matud.iif.hu - 2017. április 4.
