Peresznye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze Cinfalva településsel, melyet korábbi források szintén ezen, vagy hasonló néven említenek[1][2].
Peresznye
A község látképe
A község látképe
Peresznye címere
Peresznye címere		 Peresznye zászlaja
Peresznye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásKőszegi
Jogállásközség
Irányítószám9734
Körzethívószám94
Népesség
Teljes népesség483 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség75,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,73 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 25′ 26″, k. h. 16° 39′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 26″, k. h. 16° 39′ 03″
Peresznye (Vas vármegye)
Peresznye
Peresznye
Pozíció Vas vármegye térképén
Peresznye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Peresznye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Peresznye (horvátul: Prisika,[4] németül: Prössing) község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kőszegtől 10 kilométerre észak-északkeletre, a Kőszegi járásban, erdővel borított dombok közötti völgyben fekszik, közvetlenül az osztrák határ mellett.

A szomszédos települések a határ magyar oldalán: északkelet felől Répcevis, kelet felől Szakony, délkelet felől Csepreg, dél felől Kiszsidány, délnyugat felől pedig Horvátzsidány és Ólmod. Ausztria felől a két legközelebbi település Répcesarud (Frankenau) és Répcemicske (Strebersdorf).

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, a 84-es főút felől lövői letéréssel, Sopronhorpácson keresztül, a 8627-es úton, vagy a 87-es főútról Kőszegen át, úgyszintén a 8627-esen. Közigazgatási határszélét délen érinti még a 8624-es út is.

Története[szerkesztés]

A jelenleg 36%-ban horvát nemzetiségűek lakta település okleveles említése 1195 körülről származik. A borsmonostori apátság vásárhellyel rendelkező[5] birtoka volt. III. Ince pápa 1209-ben írt oklevele ciszterci kolostori majorságként (grangia) említi Peresznyét – azonban ezt alátámasztó további okiratok erről nincsenek , Kovács Ignác 1904-ben írt közleménye alapján helye a falu határban lévő „erdőhegyaljában” található.[6] 1222 táján Sopron vármegyében – több más településsel egyetemben – először vezették be a földesúrnak a majorsági jellegű szőlőterületek használata után fizetendő csöböradót.[7] A települést valószínűleg már a középkorban szláv nyelvű népesség lakta, erre utal a Prezena, Proescie névalak. Az 1532-es pusztító török hadjárat után Jurisics Miklós horvátországi birtokairól horvátokat telepített be, s azóta is nagy számban lakják horvát nemzetiségűek, bár mára arányuk 40% alá csökkent. Kőszeg védője a kőszegi uradalom mellett királyi adományként kapta meg a borsmonostori uradalmat a 16. század első felében.[8] A Jurisics család után 1568-ban Szigetvár elfoglalása következtében, Kanizsa átadásáért Nádasdy Tamás és Ferenc fia nyerte el az apátságot és birtokait,[8] később – Nádasdy III. Ferenc gróf 1671-es lefejezése után – 1676-tól[9][10] Esterházy Pál volt a földesura, majd családja több ága is volt kegyura a falunak. A 19–20. század fordulóján a cseh származású Berchtold grófoké lett. Önkéntes tűzoltó egyesülete 1887-ben alakult.

Vályi András szerint „PERESZNYE. Pressing, Priszika. Horvát falu Sopron Vármegyében, földes Ura Gróf Eszterházy Uraság, a’ kinek két kastéllyával ékesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik N. Visnek szomszédságában, Sopronhoz, Kőszeghez 3 6/8 ’s 2/8 mértföldnyire, határja közép termékenységű, legelője hasznos, és számos juhok vagynak rajta, más javai is meglehetősek, második osztálybéli.”[11]

Fényes Elek szerint „Peresznye, (Pressing), horvát f., Sopron vgyében, Kőszeghez 1 1/4 mfd., 600 kath. lak., s paroch. szentegyházzal. Van jeles urasági kastélya és kertje. Határa 2820 hold, mellyből 868 h. szántó, 236 h. rét, 616 hold erdő, 100 h. szőlő. Földe nagy részben kövecses. F. u. gr. Eszterházy Ferencz.”[12]

1910-ben 744, többségben horvát lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1877-ben Sopron vármegye Pulyai,[13] míg 1882-ben már Csepregi járásához[14] tartozott. 1950-ben az addig Sopron vármegyéhez tartozó községet Vas megyéhez csatolták. Ma már csak a lakosság nagyjából harmada horvát nemzetiségű, de ma is ápolja gazdag népi hagyományait, melynek fő őrzője a Zviranjak Peresznyei Horvát Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület.

2011. november 19-én adták át hivatalosan az 1960-as években épült, majd újjáépített kultúrházat.[15] 2014. március 29-én került átadásra egy új sportkomplexum, játszótérrel, sportpályával, új fitnesz-eszközökkel és defibrillátorral. A fejlesztés összköltsége 22, 8 millió forint volt.[16] 2021. május 15-én jelentős csapadék mellett hibrid szupercella alakult ki a település felett és heves jégesőt eredményezett, 4–5 cm jég borította be a talajt, amely a domboldalakról összegyűlve félméteres jeget is eredményezett.[17]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Grüll János (független)[18]
  • 1994–1998: Szinger Tibor (független horvát kisebbségi)[19]
  • 1998–2002: Vaskó János (független)[20]
  • 2002–2004: Vaskó János (független horvát kisebbségi)[21]
  • 2004–2006: Grüll János (független)[22]
  • 2007–2010: Orbán Gyula (független)[23]
  • 2010–2014: Grüll János (független)[24]
  • 2014–2019: Grüll János (független)[25]
  • 2019–2024: Orbán Gyula (független)[26]

A településen 2004. szeptember 12-én időközi polgármester-választást tartottak,[22] az előző polgármester lemondása miatt.[27]

A következő rendes önkormányzati választás napján, 2006. október 1-jén sem polgármester-, sem képviselő-választást nem lehetett tartani Peresznyén, elegendő számú jelölt hiányában.[28][29] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2007. január 28-án tartották meg, a polgármester-választás tekintetében 5 jelölt részvételével; a korábbi faluvezető nem indult el a posztért.[23]

2024. január 7-én Orbán Gyula polgármester elhunyt.[30]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
841
855
826
501
525
483
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 35,8% horvátnak, 2,5% németnek, 0,2% szlováknak, 0,2% ruszinnak, 0,2% ukránnak mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,6%, református 0,3%, evangélikus 0,9%, felekezet nélküli 1,6% (15,2% nem nyilatkozott).[31]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Középkori eredetű temploma védőszentje Szent Egyed. Az 1646. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint fallal körülvett és megerősített. 1727-ben Esterházy Dániel tataroztatta és bővítette. Barokk stílusú, berendezése is ebből a korból származik.[32] Legutóbb 2013-ban újították fel.
  • Széchenyi-kastély – mely tulajdonosairól több ellentmondás látott napvilágot,[m 1] az első világháború után Berchtold Lipót külügyminiszter lakta, az államosítás óta szociális otthonként működik. Parkja 6,7 ha-as terület, telepített hárs, juhar, kőris és különféle fenyők facsoportjaival, Peresznye Község Önkormányzatának kezelésében áll.[33]
  • Az egykori kastélykertben lévő, 1985-ben védetté nyilvánított 6,7 ha-os kertben, egy tó partján áll a nyugati platán (Platanus occienditalis) csodálatos méretű példánya.[34]
  • A község 2006. óta tagja az Írottkő Natúrparknak.[35][36]
  • Magyarországi Horvátok Keresztény Gyűjteménye (Hunyadi utca)[37]

Híres személyek[szerkesztés]

  • Ficzkó József helyi horvát nyelven alkotó író, a korabeli nyugat-magyarországi horvát irodalom úttörő alakja
  • Berchtold Lipót utolsó éveiben itt élt és hunyt el 1942-ben. Osztrák diplomata, az első világháború kitörése idején az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere.

Galéria[szerkesztés]

  • Széchenyi-kastély légifotója
    Széchenyi-kastély légifotója
  • A kastély főhomlokzata
    A kastély főhomlokzata
  • Szent Egyed templom
    Szent Egyed templom
  • Szent Egyed templom délről
    Szent Egyed templom délről
  • Temető kápolna
    Temető kápolna
  • Esterházy kőkereszt, a felirata szerint állíttatta Esterházy Ferenc
    Esterházy kőkereszt, a felirata szerint állíttatta Esterházy Ferenc
  • Rókahegyen lévő Csőszház
    Rókahegyen lévő Csőszház
  • Temető Szentháromság szobor
    Temető Szentháromság szobor
  • Temető
    Temető
  • Temető síremlék
    Temető síremlék
  • Temető Szent Péter szobor
    Temető Szent Péter szobor
  • Szent Antal szobor Felsőhegy mögött
    Szent Antal szobor Felsőhegy mögött
  • A falu létképe a Szőlőhegyről
    A falu létképe a Szőlőhegyről
  • Gyalogművelése a szőlőnek
    Gyalogművelése a szőlőnek
  • Emléktábla a Dumovits házon, Hunyadi utca
    Emléktábla a Dumovits házon, Hunyadi utca
  • Szüreti felvonulás
    Szüreti felvonulás

Testvértelepülések[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ Számos helyen olvasható, hogy egy régebbi épület felhasználásával 1727-ben gróf Esterházy Dániel, a korábbi kuruc tábornok építtette - NB. Esterházy Dániel kuruc altábornagy már 1714. október 1-jén meghalt! Korábban viszont csakugyan Peresznyén lakott, tehát a korábbi kastély már az övé volt, s itt hunyt el egykori tiszttársa, kedves embere, Csajághy János is 1713 elején. -,
    továbbá, hogy későbbi tulajdonosai a Széchenyiek voltak - NB. Virág Zsolt (Vas megye kastélyai és kúriái, 2004) szerint sosem volt a Széchényi család birtokában a kastély, az épületet pusztán annyi szál fűzi hozzájuk, hogy néhány évre Széchényi Ferenc zárgondnoksága alá került az Esterházyak eladósodása miatt. Dénes József (Peresznye településtörténete, peresznye.hu) szerint viszont a 19. század közepén a tulajdonos Esterházy Ferenc halálát követően az utód a kiskorú Esterházy János lett, akit gróf Széchenyi Ferenc (nem a korábban említett személy!) vett gondnoki szárnyai alá, s a kastélyba költözött, majd itt is élt egészen haláláig, 1858-ig. Genthon István (Magyarország művészeti emlékei I: Dunántúl, 1959) szerint pedig, a 18. század végi kastélyépítés a Széchenyi család számára történt meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. köt. Budapest, MTA, 1890. Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben - Vasi digitális könyvtár
  2. ↑ Bencsik Péter: Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763—1995)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
  5. ↑ Századok, 141. kötet, 4-5. kiadás (Akadémiai Kiadó, 2007 (937. oldal) google könyvek
  6. ↑ Ferenczi László: A ciszterci birtokszervezés és tájátalakítás elemei a borsmonosto-ri apátság példáján, Soproni Szemle LXIV. évfolyam 2. szám - 2010
  7. ↑ Történelmi szemle, 38. kötet (16., 22. oldal) - Akadémiai Kiadó, 1996 google könyvek
  8. ↑ a b Dominkovits Péter: Sopron vármegye XVI. század végi birtokos társadalma - 4. oldal (Soproni Szemle 53. évf. 2. sz. (1999.)
  9. ↑ Nádasdy Ferenc Múzeum Nádasdy Krisztina (hozzáférés: 2014. június 9.)
  10. ↑ Pater Gratian Leser: Aus der Vergangenheit der Gemeinde - Deutschkreutz Archiválva 2015. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (53. oldal) - 1951 (német nyelven) (hozzáférés: 2014. június 6.)
  11. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  12. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  13. ↑ lib.ksh.hu Magyarország Helységnévtára 1877 Archiválva 2020. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (43. old.)
  14. ↑ lib.ksh.hu Magyarország Helységnévtára 1882 Archiválva 2020. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben (687. old.)
  15. ↑ Peresznye információs központtá válik a felújított kultúrház. [2014. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 9.)
  16. ↑ Sportkomplexum átadása Peresznyén. [2014. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 11.)
  17. ↑ Heves jégeső Peresznyén
  18. ↑ Peresznye települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  19. ↑ Peresznye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  20. ↑ Peresznye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  21. ↑ Peresznye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  22. ↑ a b Peresznye települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. szeptember 12. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  23. ↑ a b Peresznye települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. január 28. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  24. ↑ Peresznye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  25. ↑ Peresznye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  26. ↑ Peresznye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  27. ↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  28. ↑ Peresznye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  29. ↑ 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  30. ↑ Meghalt Orbán Gyula, Peresznye polgármestere. 24.hu (2024. január 8.) (Hozzáférés: 2024. január 8.)
  31. ↑ Peresznye Helységnévtár
  32. ↑ C. Harrach Erzsébet - Kiss Gyula Vasi műemlékek, i. m. 304-305.. o.
  33. ↑ Őrségi Nemzeti Park Egyéb országos jelentőségű természetvédelmi területek Archiválva 2014. július 15-i dátummal a Wayback Machine-ben - 2004. január 19.
  34. ↑ Somkuti Ferenc-Tóth József Vas megye arborétumai és kúriakertjei, i. m. 70.. o.
  35. ↑ Green Mountain Természetvédelmi Kisokos. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 11.)
  36. ↑ A KvVM Természetvédelmi Hivatala Natúrparkok Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
  37. ↑ A Magyarországi Horvátok keresztény Gyűjteménye című állandó kiállítás honlapja

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Peresznye
A Wikimédia Commons tartalmaz Peresznye témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Peresznye&oldid=26987446”