Péterlak
| Péterlak (Petrova Ves) | |
 | |
| Péterlak, római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Szakolcai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1392 |
| Polgármester | Štefan Beňa |
| Irányítószám | 908 44 |
| Körzethívószám | 034 |
| Forgalmi rendszám | SI |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1082 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 76 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 206 m |
| Terület | 14,63 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 43′ 15″, k. h. 17° 09′ 39″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 15″, k. h. 17° 09′ 39″ | |
| Péterlak weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Péterlak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Péterlak (szlovákul Petrova Ves, németül Petersdorf, latinul Petrovilla) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szakolcai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Holicstól 10 km-re délre fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén a vaskorban kelta, majd római-barbár település állt.
A hagyomány szerint a települést 1093-ban Várady Péter magyar nemes alapította, így róla kapta a nevét. Ekkor a falunak már volt egy fatemploma is.
Péterlakot 1332-ben Peturlaka néven említik először. A Váradyak után a Bársony, Farkas, Thebery és Boldizsár családok voltak a birtokosai. 1390-től Beckó urának, Stiborici Stibornak a birtokában állt. Ezután a Czobor család holicsi uradalmának részévé vált. 1736-ban a holicsi uradalom a Habsburgoké lett, akik a jobbágyság megszüntetéséig voltak a földesurai, majd 1918-ig tulajdonosai.
Vályi András szerint „PÉTERFALVA. Petersdorf, Petrovaves. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura a’ F. Tsászár, lakosai katolikusok, fekszik Egbelnek szomszédságában, Sassinhoz egy mértföldnyire, határja jól termő, vagyonnyai külömbfélék, második osztálybéli.”[2]
Fényes Elek szerint „Petrovilla vagy Péterfalva, tót falu, Nyitra vmegyében, Egbell mellett: Lakja 1101 kath., 75 zsidó. Urasági nemesitett jutenyésztés és tehenészet. Határán sok kender terem. Vizimalmok: kath. paroch. templom. F. u. ő cs. k. felsége. Ut. p. Holics.”[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 1086, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1002 lakosából 991 szlovák volt.
2011-ben 1109 lakosából 1075 szlovák volt.
Neves személyek[szerkesztés]
- Itt született 1904-ben Gherasim Emil költő.[forrás?]
- Itt hunyt el 1878-ban Ján Pavelka római katolikus plébános.
- Itt hunyt el 1957-ben Viktor Ravasz csehszlovák politikus.
Nevezetességei[szerkesztés]
A Szentlélek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1483-ban épült gótikus stílusban. 1762-ben Lotaringiai Ferenc herceg újjáépíttette. Legnagyobb arányú átépítése 1931-ben történt, amikor két mellékhajóval bővítették későbarokk stílusban. Falfestményei 1947-ben készültek.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.