Oros (település)
| Oros | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | Nyíregyháza |
| Városhoz csatolás | 1978. december 31. |
| Korábbi rangja | nagyközség |
| Irányítószám | 4551 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 6538 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Oros
Pozíció Nyíregyháza térképén
| |
 é. sz. 47° 56′ 58″, k. h. 21° 48′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 58″, k. h. 21° 48′ 15″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oros témájú médiaállományokat. | |
Oros egykori község, ma Nyíregyháza városrésze.[2] Népessége a 2001. évi népszámlálás szerint 6538 fő volt.[3]
Fekvése[szerkesztés]
Nyíregyháza központjától mintegy 6 km-re található a 41-es főút mellett. A Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonalon megállóhellyel rendelkezik.
Története[szerkesztés]
Oros ősi település, mely már a kő- és bronzkorban is lakott hely volt; erről a határában feltárt, e korokból származó leletek is vallanak.
Nevét 1325-ben említette először az Anjou-kori okmánytár oklevele Wrus in districtu Nyr formában. Az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzék is említette Vrs, Wrus neveken, tehát ekkor már egyházas hely is volt. Neve 1440-ben a Kállay család levéltárában is előfordult Orosváros, 1447-ben pedig ugyanitt már Orros néven.
A település birtokosai a legrégibb időktől a Kállayak voltak, de 1446-ban a Sztritteyek, 1452-ben az ónodi Czudarok és 1479-ben a Várdayak is birtokrészeket szereztek itt, majd a 19. század első felében az Elek és Mérey családok is birtokosai voltak.
A 20. század elején Szabolcs vármegye Nyírbogdányi járásához tartozott. 1910-ben 4755 lakosából 4600 magyar, 132 szlovák volt. Ebből 1610 római katolikus, 1602 görögkatolikus, 746 evangélikus volt.
Az 1900-as évek elejének adatai szerint ide tartoztak még Harangod és Nyírjes puszták is. 1954-ben Orostól Nyíregyházához csatolták Borbányát. Orost 1978. december 31-én csatolták Nyíregyházához. Népessége akkor már meghaladta az 5000 főt és nagyközségi rangja volt.
2008. április 27-én Oroson érvényes és eredményes helyi népszavazást tartottak az önálló községgé alakításról, melyen a résztvevők közel kétharmada arra szavazott, hogy a városrész maradjon Nyíregyháza része.[4]
Harangod[szerkesztés]
Harangod egy 1352. évi Anjou-kori oklevél szerint község volt. Az 1800-as évek közepe körüli években még templomának az alapfalai is megvoltak. Később itt volt a régi időkben híres Harangod fürdő, mely még Kállay Ignác idejében is nagyban látogatott hely volt.
Várhegy[szerkesztés]
A határban levő régi helynevek közül a Várhegy nevű domb alján a mocsárban egy sáncokkal körülvett földvár nyomai még a 20. század elején is láthatók voltak.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma – 1814-ben épült.
- Görögkatolikus temploma – 1835 körül épült
- Református templomát a 13. században építették – akkor még nyilván katolikus templomként
Itt születtek[szerkesztés]
- Stima Ilona (Oros, 1890. október 28. – Nyíregyháza, 1980. augusztus 12.) – író, költő
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (PHP). KSH, 2009. január 1. (Hozzáférés: 2010. március 21.)
- ↑ Oros története a KSH helységnévtárában[halott link]
- ↑ Nyíregyháza adatai a KSH helységnévtárában[halott link]
- ↑ Helyi népszavazások 2008-ban. valasztasok.hu
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Szabolcs vármegye községei