Nyiredy István
| Nyiredy István | |
| Született | 1904. március 25. Magyaróvár |
| Elhunyt | 1988. március 23. (83 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Nyiredy Maurus |
| Szülei | Nyiredy Jenő |
| Foglalkozása | állatorvos, bakteriológus |
| Iskolái | Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola (–1927) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (10/B parcella, 1. sor,107-es sírhely)[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nyiredy István (Magyaróvár, 1904. március 25. – Budapest, 1988. március 23.) állatorvos, bakteriológus, az Országos Állategészségügyi Intézet bakteriológiai osztályának vezetője. Nyiredy Jenő gyógyszerész fia.
Élete, munkássága[szerkesztés]
A nemesi származású nagyajtai Nyiredy családban született. Apja nagyajtai Nyiredy Jenő (1865–1932) gyógyszerész, egyetemi oktató, királyi tanácsos, királyi gazdasági akadémiai igazgató,[2] anyja Csanády Elza (1878–1962).[3] Az apai nagyszülei nagyajtai Nyiredy János (1817–1886) jószágigazgató Nagyteremiben gróf Bethlen Miklós birtokán, földbirtokos és kisjeszeni Jeszenszky Rózália voltak. Az anyai nagyszülei Csanády Gusztáv (1837–1914)[4] vegyésztudor, mezőgazdász, gazdasági szakíró, a keszthelyi magyar királyi gazdasági tanintézet rendes tanára, és Forster Mária (1857–†?) voltak. Apai nagybátyja, nagyajtai Nyiredy Géza (1861–1914) kémikus, bölcseleti doktor, főgimnáziumi tanár.
Középiskoláit Kassán, Miskolcon és Budapesten végezte, majd a magyar királyi Állatorvosi Főiskolán szerzett oklevelet 1927-ben. 1928–1929-ben a Berlini Állatorvosi Főiskola ösztöndíja volt, ahol élelmiszer-higiéniát tanult. 1929-ben summa cum laude minősítéssel állatorvos-doktori oklevelet szerzett, és letette az állatorvosi tiszti vizsgát.1935-ben kinevezték a magyaróvári Gazdasági Akadémia, majd a Mezőgazdasági Főiskolára akadémiai rendes tanárnak. 1940-ig ő irányította a magyaróvári Tejgazdasági Kísérleti Állomás munkáját is. 1940-ben habilitált, majd 1946-tól a Magyar Agrártudományi Egyetem állategészségtan tanszékének szervezője és vezetője volt Budapesten.
Pályájában rövid törés következett, amikor 1947-ben – bizonyítatlan személyes vádak alapján – két és fél év börtönbüntetésre ítélték. 1948-ban azonban elnöki kegyelemben részesült. Az ezt követő két évben magánállatorvosként tevékenykedett Tótszerdahelyen, majd Becsehelyen. 1950-ben visszatérhetett Budapestre, és visszakerült az Országos Állategészségügyi Intézetbe.
1953-ban elnyerte az állatorvostudomány kandidátusi fokozatát. Hosszú időn át töltötte be az MTA élelmiszer-higiéniai szakbizottságának elnöki tisztét. Több tudományos társaságnak és egyesületnek is a tagja volt. Fő szakterülete a mikrobiológia, ezen belül a bakteriológia és a mikológia volt. Kidolgozta a takarmányok mikrobiológiai minősítésének alapelveit, vizsgálati módszereit. Eredményeiről tudományos közlemények, szakcikkek, előadások sokaságában számolt be. Munkásságáért a Magyar Mikrobiológiai Társaság elsőként tüntette ki a Manninger Rezső-emlékéremmel. 1970-ben vonult nyugdíjba. 1977-ben az Állatorvostudományi Egyetem Tanácsa Marek József-emlékérmet adományozott neki.
Fia, Nyiredy (István) Maurus bencés szerzetes lett.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Etter László: Nyiredy István dr. 1904–1988. Magyar Állatorvosok Lapja. 1989. 44. 2. 104.
- Dr. Fehér György: Dr. Nyiredy István[halott link]
- Dr. Nyiredy István – Moson Megyei Életrajzi Lexikon
- Wagner Attila: Dr. Nyiredy István: 1904-1988. Tejipar. 37. évf. 1988. 4. sz. p. 73-74.
További információk[szerkesztés]
- Nyiredy István sírja Archiválva 2016. április 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Nyiredy István rövid életrajza Archiválva 2015. június 1-i dátummal a Wayback Machine-ben