Nyikolaj Pavlovics Abroszkin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyikolaj Pavlovics Abroszkin
Született1951. január 1. (73 éves)
Armijovo
Állampolgársága
Foglalkozása
  • politikus
  • katonatiszt
Tisztségeaz Állami Duma képviselője (2011. december 21. – 2016. október 5.)
IskoláiMordvin Állami Egyetem
KitüntetéseiHaza Szolgálatáért Érdemrend 3. fokozata A Haza Szolgálatáért-érdemrend, IV. osztály
Katonai pályafutása
OrszágOroszország
RendfokozataHadseregtábornok
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikolaj Pavlovics Abroszkin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nyikolaj Pavlovics Abroszkin (cirill betűkkel Никола́й Па́влович Аброськин) (Armijovo, Penzai terület, 1951. január 1. –) oroszországi katonai vezető, hadseregtábornok.

Pályafutása[szerkesztés]

A Penzai területen született. 1973-ban az N. P. Ogarjovról elnevezett Mordvinföldi Egyetemen végzett. Az egyetemen katonatiszti képzést is kapott, és 1973-ban katonai szolgálatba lépett. Katonatiszti pályafutását a hadmérnöki egységeknél töltötte. A 167. katonai építő parancsnokság Komszomol-titkára volt. 1981-ben levelező szakon végzett a Moszkvai Építőipari Technikumban.

A Szovjetunió felbomlása után a Roszszpecsztrojnál, az Oroszországi Speciális Építkezések Szövetségi Ügynökségénél kezdett dolgozni. Az ügynökség az ország honvédelmi és nemzetbiztonsági jelentőségű építkezéseit koordinálja. 1997-98-ban az ügynökség helyettes vezetője, 1999-től 2011-ig igazgatója volt.[1]

Abroszkint Putyin elnök 2003-ban hadseregtábornokká nevezte ki. 2010. december 31-én leszerelt,[2] majd a következő évben az elnöki adminisztráció helyettes vezetője, 2014-től a vezető első helyettese lett.[3]

Abroszkin a műszaki tudományok kandidátusa.

Családja[szerkesztés]

Abroszkin házas, két leánygyermek apja.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Назначен новый директор Спецстроя России (orosz nyelven). Президент России. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  2. Указ Президента Российской Федерации от 31.12.2010 г. № 1652 (orosz nyelven). Президент России. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  3. Указ Президента Российской Федерации от 04.07.2015 № 337. publication.pravo.gov.ru. (Hozzáférés: 2020. május 9.)

Források[szerkesztés]