Narancsszegélyű kígyógomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Narancsszegélyű kígyógomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Mycaenaceae
Nemzetség: Mycena
Tudományos név
Mycena aurantiomarginata
(Fr.) Quél. (1872)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Narancsszegélyű kígyógomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Narancsszegélyű kígyógomba témájú kategóriát.

A narancsszegélyű kígyógomba (Mycena aurantiomarginata) a kígyógombafélék családjába tartozó, Eurázsiában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában honos, fenyvesekben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A narancsszegélyű kígyógomba kalapja 0,5-2 cm széles, alakja kezdetben kúpos vagy harangszerű, idősebben domborúan, széles-domborúan kiterül. Széle hosszan bordázott, felszíne sima vagy sugarasan, benőtten szálas. Színe szürkés- vagy világosbarna olív árnyalattal; a széle felé világosabb barnássárga vagy okkeres sáv látható.

Húsa vékony, törékeny, színe fehéres vagy barnás. Íze és szaga nem jellegzetes.

Közepesen sűrű lemezei felkanyarodók. Színük szürke, idősebben okkerbarnás, élük sárga vagy narancsszínű.

Tönkje 3-6 cm magas és 0,1-0,2 cm vastag. Alakja karcsú, hengeres, néha elgörbül. Színe sárgás, alján idővel sötétebb, töve sárgásan vagy narancsszínűen pelyhes.

Spórapora fehér. Spórája elliptikus, sima, mérete 7-9 x 3,5-5 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A sárgástönkű kígyógombával lehet összetéveszteni.

A narancsszegélyű kígyógomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

kúpos

vagy domború

felkanyarodók

csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Eurázsiában, Észak-Afrikában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka.

Hegyvidéki fenyvesekben fordul elő, a lehullott tűleveleket bontja. Szeptember-októberben terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]