Névai László

Névai László
Született	1914. február 24. Budapest
Elhunyt	1983. július 30. (69 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Futó Ella
Foglalkozása	jogász
Tisztsége	egyetemi tanár
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1936)
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (5B-1-9)
Sablon • Wikidata • Segítség

Névai László (Budapest, 1914. február 24. – Budapest, 1983. július 30.) jogász, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok doktora (1977).

Élete

Névai (Neufeld) Lipót Lajos (1887–1962) bankhivatalnok és Riesler Lotti (1890–1940) gyermekeként született. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán folytatta, ahol 1936-ban „summa cum laude’’ minősítéssel szerzett diplomát. Egyetemi évei alatt baloldali ifjúsági mozgalmak résztvevője volt. A Nyugatban és baloldali folyóiratokban jelentek meg írásai. Ezt követően ügyvédjelölt volt.

1942 októberétől a Szovjetunióban különböző parancsnokságokon politikai munkatársként, illetve szerkesztőként dolgozott. Ugyanekkor lépett be a Kommunisták Magyarországi Pártjába. A Vörös Hadsereg állományában részt vett az ukrajnai, a magyarországi, az ausztriai és a csehszlovákiai harcokban.

A Magyar életrajzi lexikon szerint 1946–1952 között a Kábel Szovjet Elektromosipari Rt. magyarországi fióktelepén főügyész.

1956-tól oktatott az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán.

1949-ben egyetemi magántanárrá, 1950-ben tanszékvezetővé, 1952-ben egyetemi tanárrá nevezték ki az általa alapított^[forrás?] Szovjet Jogi Tanszékre, 1965-től a polgári eljárásjogi tanszék vezetője volt.

Közben 1952. november 15. és 1954. augusztus 31. között a Jogi és Államigazgatási Könyv- és Folyóiratkiadó szerkesztője volt.

Felesége Futó Ella (1914–1994) volt.

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (5B-1-9).

Tudományos munkája

Tudományos pályája kezdetén büntetőjogi kutatásokkal foglalkozott, később a törvénykezési szervezettel és a polgári eljárásjog kérdéseivel. Az 1945 utáni első magyar alkotmányjogi tankönyv (1945) egyik szerzője. Több polgári eljárásjogi tankönyvet is írt, illetve szerkesztett.

Másfél évtizedig volt főszerkesztője a Külföldi Jogi Szemlének, majd a Magyar Jog c. folyóirat Külföldi Jogi Szemle és Figyelő című rovatait szerkesztette. Ő kezdeményezte és szervezte Budapesten a szocialista polgári eljárásjogászok első nemzetközi konferenciáját. Rendszeresen részt vett a polgári eljárásjogi és törvénykezési szervezeti tárgyú kormányzati kodifikációs munkákban.

Főbb művei

• Orosz-magyar jogi és államigazgatási szakszótár (Tardy Lajossal, Budapest, 1951)
• Magyar polgári eljárásjog (társszerkesztő, Budapest, 1959)
• Magyar törvénykezési szervezeti jog (egyetemi tankönyv, Budapest, 1961)
• A polgári perrendtartás magyarázata (Szilbereky Jenő, Budapest, 1967, I-II., 1975-76)
• Polgári eljárásjog (egyetemi tankönyv, társszerző Szilbereky Jenő, Budapest, 1968, 1980)
• A magyar polgári eljárás alapvonalai és a törvénykezési reform (Budapest, 1973)
• Kereset, tárgyalás és ítélet a magyar törvénykezési reform után (Budapest, 1974)
• Szocialista polgári eljárásjogi bibliográfia (1945-1974) (Budapest, 1977)
• Fejezetek a törvénykezési szervezet és a polgári eljárás történetéből (Budapest, 1979)
• Ügyészségi tanulmányok (egyetemi jegyzet, Budapest, 1979).

Díjai, elismerései

• „Az 1941–1945. évi nagy honvédő háborúban aratott győzelem 20. évfordulója” emlékérem (1969)
• Vörös Csillag Érdemrend (1969)
• Munka Érdemrend arany fokozata (1974)
• „Az 1941–1945-ös évek nagy honvédő háborújában aratott győzelem 30. évfordulója” emlékérem (1976)

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Földesi Tamás: Névai László (1983. szeptember 26.) Egyetemi Lapok - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapja, 25. évfolyam, 12-13. szám
• Szóbeli egyezség elbírálása
• Az Állampárt meghatározó személyiségei
• Az állampárt meghatározó személyiségei