Némethy Károly (jogász, 1862–1941)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Némethy Károly
Született1862. augusztus 2.
Berettyóújfalu
Elhunyt1941. december 22. (79 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • közigazgatási jogász
  • jogász
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[1]
SablonWikidataSegítség

Némethy Károly (Berettyóújfalu, 1862. augusztus 2.Budapest, 1941. december 22.) jogi doktor, miniszteri osztálytanácsos.

Élete[szerkesztés]

Némethy Lajos debreceni református lelkész és Fésős Emma fia. Gimnáziumi és jogi tanulmányait a debreceni kollégiumban végezte; ugyanitt a jogi és államtudományi államvizsgálatokat, majd a budapesti egyetemen a jogi doktorátusokat letette. 1885-ben a magyar királyi belügyminisztériumba fogalmazógyakornoknak belépett, 1889-ben fizetéses segédfogalmazóvá, ugyanez évben fogalmazóvá, 1893-ban segédtitkárrá, 1895-ben miniszteri titkárrá, 1899-ben pedig miniszteri osztálytanácsossá nevezték ki. A belügyminisztérium több ügyosztályában fogalmazói minőségben teljesített szolgálat után előbb a vármegyei, majd a közjogi, végül 1900. január 1-jén a belügyminisztériumban szervezett törvényelőkészítő (kodifikáló) főosztály vezetésével bízatott meg. Állandóan részt vett a belügyminisztérium utolsó évtizedi kodifikatorius alkotásaiban, így különösen a magyar királyi közigazgatási bíróságról, a község- és egyéb helynevekről, a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről, a községi közigazgatási tanfolyamokról, az állami gyermekmenhelyekről, a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslatok előadói tervezeteinek s végrehajtási utasításainak kidolgozásában. Tagja volt az 1898. IV. törvénycikk alapján szervezett községi törzskönyv-bizottságnak, valamint az 1897. XXXV. törvénycikk 5. §-a értelmében a miniszterelnök által az országgyűlés elé terjesztendő évi jelentés szerkesztésére alakított vegyes bizottságnak. 1918 novemberéig dolgozott a belügyminisztériumnál. 1918-ban főrendiházi tag, majd 1927-től a felsőház tagja volt.

Állandó belmunkatársa volt a Magyar Közigazgatás c. szaklapnak, melyben cikkeinek egész sorozata jelent meg.

Munkái[szerkesztés]

  • A m. kir. közigazgatási biróságokról szóló törvényjavaslat. Bpest, 1894.
  • A m. kir. közigazgatási biróságokról a magyar jogászegyletben tartott értekezés. Bpest, 1894.
  • A közigazgatási biróságról szóló törvény magyarázata. Bpest, 1897.
  • A nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről szóló törvény magyarázata. Bpest, 1899.
  • A közigazgatási eljárás egyszerűsítése. Bpest, 1903. Két kötet. (Ism. Vasárnapi Ujság 7. sz. sat.)
  • A közigazgatási hivatalnokok képesítése és a közigazgatási gyakorlati vizsgák. Bp., 1912.

Szerkesztette az 1896-ban alapított Belügyi Közlönyt, a belügyminisztérium hivatalos lapját.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
  1. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html