Murasi

	Murasi (Мураши)
	; Murasi címere
	; Murasi címere
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Kirovi terület
Járás	Murasi
Irányítószám	613710
Körzethívószám	83348
	Népesség
Teljes népesség	1736 fő (1926); 2700 fő (1931); 7538 fő (1939); 11 800 fő (1941); 14 216 fő (1959); 12 700 fő (1970); 11 363 fő (1979); 9891 fő (1989); 9500 fő (1992); 9400 fő (1993); 9000 fő (1996); 8900 fő (1998); 8500 fő (2000); 8400 fő (2001); 7650 fő (2002); 7700 fő (2003); 7300 fő (2005); 7100 fő (2006); 7000 fő (2007); 6900 fő (2008); 6727 fő (2009); 6750 fő (2010); 6800 fő (2011); 6634 fő (2012); 6596 fő (2013); 6574 fő (2014); 6491 fő (2015); 6384 fő (2016); 6322 fő (2017); 6218 fő (2018); 6082 fő (2019); 5924 fő (2020); 5700 fő (2021);
	Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+03:00
	Elhelyezkedése
	Murasi Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 59° 23′, k. h. 48° 58′Koordináták: é. sz. 59° 23′, k. h. 48° 58′
	Murasi Pozíció a Kirovi terület térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Murasi témájú médiaállományokat.

Murasi (oroszul: Мураши) város Oroszország Kirovi területén, a Murasi járás székhelye.

Lakossága: 6750 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[3]

Fekvése[szerkesztés]

A Kirovi terület északi részén, Kirov területi székhelytől kb. 115 km-re északnyugatra helyezkedik el. Vasútállomás a Kirov–Kotlasz vasútvonalon, Komiföld határa közelében. A településen vezet át a „Vjatka” nevű R176-os főút Kirov–Sziktivkar közötti szakasza.

A terület az Urál nyugati előterében húzódó Észak-orosz-hátság része.

Története[szerkesztés]

A település a vasútnak köszönheti létrejöttét: a Perm–Vjatka–Kotlasz vasútvonal építésekor (1895–1899) keletkezett. A vasúti fővonal az Urál vidékét kötötte össze Vjatka (ma: Kirov) városon át az Északi-Dvinán létesített folyami kikötővel. Az állomás mellett kialakult Murasi 1929-ben lett járási székhely. A világháború idején a veszélyeztetett nyugati területekről sok családot ide telepítettek át, ezért a település lélekszáma ugrásszerűen megnőtt, és Murasi 1944-ben városi rangot kapott.

Gazdasága[szerkesztés]

Gazdasági életében 1965 óta jelentős a szerepe a vasútnak és a kapcsolódó vállalatoknak, a járműjavítónak és a faiparnak. 1986-ban fejeződött be a Kirov–Murasi közötti szilárd burkolatú főút kiépítése, ezzel létrejöttek a közúti szállítás alapvető feltételei, és közvetlen kapcsolat teremtődött a szomszédos Komifölddel is.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b ^c ^d ^e Энциклопедия земли Вятской : [в 10 т. / Обл. писат. орг. [и др. ; ред. комис.: В. А. Ситников (пред.) и др.]. — Киров : Вятка, 1994–2008. — (Откуда мы родом?). Т. 1, [кн. 1] : Города / [сост. В. Ф. Пономарев ; ред. В. И. Шишкин]. — 1994. — 447 с. : ил. — Указ. имен: с. 420–441. — Библиогр.: с. 417–419. — 30 000 экз.]
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k Народная энциклопедия «Мой город». Мураши
↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 2.)

Források[szerkesztés]

Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
Murasi (orosz nyelven). Kirovobl.ru. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
Isztorija (orosz nyelven). Kirov.ru. (Hozzáférés: 2015. július 12.)^{[halott link]}

[c8ac33e950fa0e23a05ebeab7a267b3a6a6581f4-1] Энциклопедия земли Вятской : [в 10 т. / Обл. писат. орг. [и др. ; ред. комис.: В. А. Ситников (пред.) и др.]. — Киров : Вятка, 1994–2008. — (Откуда мы родом?). Т. 1, [кн. 1] : Города / [сост. В. Ф. Пономарев ; ред. В. И. Шишкин]. — 1994. — 447 с. : ил. — Указ. имен: с. 420–441. — Библиогр.: с. 417–419. — 30 000 экз.]

[612f4aa5737e4d0b69ff8c7405519f3b27cb2c77-2] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k Народная энциклопедия «Мой город». Мураши

[3] A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 2.)

[1]

[2]

[3]