Margitligeti kastély

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Margitligeti kastély 2011-ben

A Margitligeti kastély Csobánka északi részén található.

Története[szerkesztés]

Martin Sándor orvos 1897-98-ban épített Csobánka közelében egy idegszanatóriumot, s a környéket elhunyt feleségéről nevezte el Margit-ligetnek. Martin Sándor halála után gazdátlanul, kifosztottan állt. 1909-ben Wettenstein József, a tüdővész elleni szérum feltalálója vette meg és tüdőszanatóriummá alakította.

Az Ottokár hadiárvaház Margitligeten 1917-ben, a Vasárnapi Ujság illusztrációja
Az 1904-ben felszentelt, mára már lepusztult, neogótikus stílusú Szent Hubertus-kápolna épülete a kastélykertben (2020)[1]

1900. május 27-én a Vasárnapi Ujság így írt a helyről: „Pomázhoz közel fejlődött fővárosunk egyik kedvelt kiránduló helye, az Oszoly festői sziklái alatt szépen fekvő Margit liget, a hol dr. Martin Sándor budapesti orvos fürdőt és szanatóriumot létesített. A fürdővel szomszédos Csobánka fölött, melynek vidékét »budapesti Svájcz«-nak szokták nevezni, ugyan csak az Oszoly lejtőjén mered égnek az a sajátszerű — az emberi kéz újjaihoz hasonló — sziklaképződmény, melyet az odavaló (épen alakjáról) «Bratzen»-nek, vagy másként Órá-nak is nevez, mivel e sziklák árnyéka szerint itéli meg az idő előrehaladását.[2]

A kastély az első világháború alatt a Szociális Missziótársulat tulajdonba került. Farkas Edith alapító főnöknő szervezésében országos gyűjtés indult a hadiárvák javára.[3] A csobánkai Margitligetet Missziótelepnek nevezték át. 1918. október 10-én ünnepélyesen megnyílt az "Ottokár Hadiárvaház" a gazdasági nőiskolájával és egyéb intézményeivel együtt. A Misszótársulat a növendékekkel 18 éves korukig foglalkozott az intézetben, ahol koruknak és tehetségüknek megfelelő nevelésben részesítették őket, de az intézetből kikerült árvákkal továbbra is fenntartották a kapcsolatot.[4][5][6]

A második világháború után a kastélyt 1946-ban államosították, 1950 és 2007 között a Gyógypedagógiai Intézet otthonaként szolgált. Az állagmegóvással nem foglalkoztak így az épületek használhatósága csökkent. Margit-liget szomszédságában már a 20. század elején kiépült a Szent Hubertus-nyaralótelep. A kastély kertjében épült fel a Szent Hubertus kápolna[7], ami a kastéllyal egyidőben épült. A kastélykertben számos ritka növény található. Ilyen például a nagy juhar, vagy a sárgás sás. A kastély szomszédságában helyezkedik el a Kraxner Alajosról elnevezett szociális otthon.[8]

A rendszerváltozás után a Missziótársulat az épületegyüttest visszaigényelte, ami 1999-ben került ismét a tulajdonukba. A kastélyt ma a Böjte Csaba atya által alapított Dévai Szent Ferenc Alapítvány használja, amely a 2007-ben történt újjáépítése után a Prohászka Ottokár Élet Háza nevet kapta és átmeneti otthonként szolgál, hogy segítse a rászoruló fiatalokat. A névadó Prohászka Ottokár római katolikus püspök maga is sok időt töltött Csobánkán.[9] A park szabadon, bármikor látogatható. A kastély nem látogatható.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csobánka, Szent Hubertus kápolna. kapolnak.hu. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
  2. Vasárnapi Ujság 1900. május 27.. Vasárnapi Ujság, 1900. május 27. (Hozzáférés: 2022. május 3.)
  3. Wimmer M. Anzelm: Farkas Edith élete. szocmissz.hu. (Hozzáférés: 2022. május 3.)
  4. Beöthy Zsuzsanna Cecília: Örökségünk Olvasókönyv a Szociális Missziótársulat karizmájához. Szociális Missziótársulat és a Kairosz Kiadó, 2020. (Hozzáférés: 2022. május 3.)
  5. Ottokár Hadiárvaház, 1918. okt. 10.-1948. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2022. május 3.)
  6. Udvardy Tamás: A Szociális Missziótársulat alapításának előzményei és fejlődése eredeti forrásművek és folyóiratok tükrében. htk.ppke.hu, 2014. (Hozzáférés: 2022. május 3.)
  7. Csobánka, Szent Hubertus kápolna. /kapolnak.hu. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
  8. Idősek bentlakásos ellátása - Csobánka Irmák Nonprofit Kft.. [2021. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 3.)
  9. Szövetség az életért! Megkezdődtek a Prohászka Ottokár Élet Háza felújítási munkái Csobánkán. magyarkurir.hu. (Hozzáférés: 2022. április 29.)

Források[szerkesztés]