Marc Isambard Brunel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marc Isambard Brunel
James Northcote festménye (1812/1813)
James Northcote festménye (1812/1813)
Született1769. április 25.
Hacqueville (Franciaország)
Elhunyt1849. december 12. (80 évesen)
London) (Anglia)
Állampolgársága
Nemzetiségeangol
HázastársaSophia Kingdom[1]
Gyermekei
SzüleiMarie Victorie Lefebvre
Jean Charles Brunel
Foglalkozása
Kitüntetései
  • Royal Society tagja[2]
  • Fellow of the Royal Society of Edinburgh[3]
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja[4]
  • Knight Bachelor
SírhelyeKensal Green Cemetery[5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Marc Isambard Brunel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sir Marc Isambard Brunel (Hacqueville, 1769. április 25. – London, 1849. december 12.) francia származású mérnök, New York főépítésze, majd a Temze alatt futó első alagút építője volt.

Pályafutása[szerkesztés]

Marc Isambard Brunel édesapja Jean Charles Brunel francia gazdálkodó, édesanyja Marie Victoria Lefevre (apja négy felesége közül a második) volt. Brunel Észak-Franciaországban, Hacqueville faluban született. Már gyerekkorában tehetségesen rajzolt, és jó érzéke volt a matematikához és a mechanikához.[6] 1793-ban belépett a francia haditengerészetbe, majd hat év szolgálat után, a forradalom tetőpontján visszatért Párizsba. Királypártisága miatt néhány hónap múlva el kellett hagynia Franciaországot.

Az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol építészként és építőmérnökként dolgozott, majd New York főépítésze lett. Számos épületet, köztük fegyverraktárt és egy ágyúgyárat tervezett.[6] Nevéhez fűződik a Bowery Theater, amely korának legnagyobb színháza volt, valamint dolgozott a Staten Island és Long Island, illetve a Champlain-tó és a Hudson-folyó közötti csatorna fejlesztésén.[7] 1796-ban megkapta az amerikai állampolgárságot.[8]

1799 tavaszán Angliába utazott, ahol bemutatta a brit kormánynak a találmányát, egy automatizált eljárást a vitorlás hajókon használt csigasorok készítésére. A tervet elfogadták, és Brunel a portsmouthi haditengerészeti kikötőben készítette el berendezését. A rendszer 43 gépből állt, amelyet tíz ember üzemeltetett, és ugyanannyi, de jobb minőségű csigát állított elő, mint korábban száz munkás kéziszerszámokkal. Ez a berendezés az egyik első darabja volt a tömegtermelést megalapozó automatizált gépsoroknak.[6] Hat év jegyesség után, 1799. november 1-jén feleségül vette Sophia Kingdomot (1775-1855), akivel Rouen városában találkoztak.[8]

1809-ben, miután meglátta, mennyire elhasználódott lábbelikben térnek vissza a katonák a háborúból, elhatározta, hogy épít egy gépet, amely alkalmas lesz a csizmák tömegtermelésére. A berendezést egy év múlva szabadalmaztatta, majd megkezdte a gyártást. Készített még fűrész-, kötő-, hajó- és nyomdagépet.[7] Marc Isambard Brunel építőmérnökként is tevékenykedett. Ő tervezte az Ile de Bourbon-i függőhidat és az első úszódokkot Liverpoolnál. 1818-ban szabadalmaztatta az első fúrópajzsot, amelynek működési elvét a hajóférgektől leste el.[9]

1821-ben vállalkozása tönkrement, és Brunelt az adósok börtönébe zárták. Barátai segítségével hamarosan szabadult, és nekikezdett legvakmerőbb tervének, az első olyan alagút megépítésének, amely víz alatt húzódik.[10]

A Temze-alagút[szerkesztés]

Bővebben: Temze-alagút

Rotherhithe és Wapping között nem lehetett hidat építeni a Temze felett, mert zavarta volna a hajóforgalmat. 1801-ben és 1807-ben már megpróbáltak alagutat építeni ezen a helye, de mindkét kísérlet kudarcba fulladt. A kor mérnökei lehetetlennek tartották az alagút megépítését. Brunel fúrópajzsa azonban megtartotta a nedves és omladékony kőzetet, amíg a munkások téglával kirakták a Temze-alagút falát.[7]

Az alagút építése 1825-ben kezdődött a déli parton, Rotherhithe-nál. Az első téglát maga Brunel helyezte el. Az építkezésben közreműködött Sophia Kingdomtól született egyetlen gyermeke, Isambard Kingdom Brunel is, aki később a viktoriánus Anglia legkiválóbb mérnöke és építésze lett. Marc Isambard Brunelt 1841-ben lovaggá ütötte Viktória brit királynő.[11]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Kindred Britain
  2. ↑ Comité des travaux historiques et scientifiques
  3. ↑ Former Fellows of The Royal Society of Edinburgh 1783 – 2002. Royal Society of Edinburgh
  4. ↑ 4, https://www.amacad.org/sites/default/files/academy/multimedia/pdfs/publications/bookofmembers/electionIndex1800-1849.pdf
  5. ↑ https://www.waymarking.com/waymarks/wmWA62_Sir_Marc_Isambard_Brunel_Kensal_Green_Cemetery_London_UK
  6. ↑ a b c IKBrunel: Marc Brunel. [2012. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 5.)
  7. ↑ a b c h2g2: Father and Son - British Engineering Genius. (Hozzáférés: 2011. november 5.)
  8. ↑ a b MIB
  9. ↑ National Maritime Museum: Letter from Sir Marc Isambard Brunel. [2011. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 5.)
  10. ↑ Making The Modern World: Marc Isambard Brunel. (Hozzáférés: 2011. november 5.)
  11. ↑ Infoplease: Brunel, Sir Marc Isambard. (Hozzáférés: 2011. november 5.)

Források[szerkesztés]

  • ↑ Royal Albert Bridge: Brunel - The Man. Royalalbertbridge.co.uk. Hozzáférés ideje: 2020. december 5. 

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Marc_Isambard_Brunel&oldid=25604940”