Magyarország berlini nagykövetsége

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarország berlini nagykövetsége
Rangjanagykövetség
Küldő országMagyarország
Fogadó országNémetország
VezetőGyörkös Péter (2015. november – )
Beosztása
  • magyar nagykövet Németországban
  • magyar nagykövet Kelet-Németországban
Irányítószám10117
TelepülésBerlin
CímUnter den Linden (76)
Ellenkező képviseletNémetország budapesti nagykövetsége
Elhelyezkedése
Magyarország berlini nagykövetsége (Berlin)
Magyarország berlini nagykövetsége
Magyarország berlini nagykövetsége
Pozíció Berlin térképén
é. sz. 52° 31′ 00″, k. h. 13° 22′ 52″Koordináták: é. sz. 52° 31′ 00″, k. h. 13° 22′ 52″
Magyarország berlini nagykövetsége weboldala
EmbassyPages.com ID
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország berlini nagykövetsége témájú médiaállományokat.

Magyarország berlini nagykövetsége (németül: Ungarische Botschaft in Berlin) hazánk legfontosabb külképviseleteinek egyike, Magyarország és Németország kapcsolatainak kiemelt intézménye. A németországi követségünk – a megnyitás sorrendjében – a negyedik volt a monarchia felbomlása után. A követség Berlinben, az Unter den Linden 76. szám alatt található, nagykövetünk 2015 novembere óta Györkös Péter.

Története[szerkesztés]

A monarchia idején a külügyeket Bécs intézte, így - bár voltak magyar nemzetiségű követek - önálló magyarországi diplomáciai állomásról csak az 1918 után lehet beszélni. A berlini követség a bécsi, berni és a vatikáni után negyedikként megnyitott képviseletünk volt a monarchia felbomlását követően.[1] 1920-ban az osztrákokkal közös elhatározással eladtuk a berlini követségi palotát (a Kronprinzenufer 14. alatt állt, ma: Bettina-von-Arnim-Ufer).[2] Követségünk 1921-ben a Corneliusstraße 8-ban volt, első követünk Emich Gusztáv lett.[3] Németország fasizálódásával és Magyarország jobbratolódásával egyre fontosabb lett a német misszió, melynek vezetői is egyre nagyobb formátumú diplomaták köréből kerültek ki: 1925-ben Kánya Kálmán, későbbi külügyminiszterünk, 1935-ben Sztójay Döme,[4] későbbi miniszterelnökünk, mindketten a német orientáció feltétlen hívei, Sztójayt háborús bűnösként kivégezték 1946-ban. Az utolsó képviseletvezető a világháború befejezése előtt Bothmer Károly lett, akit 1944. július 1-jén[5] neveztek ki.

A magyar nagykövetség épülete 1966-ban az Unter den Lindenen

A második világháborút követően Németország kettészakadt: a szovjet megszállási övezetből Német Demokratikus Köztársaság (NDK), az amerikai-brit-francia övezetből Nyugat-Németország (Német Szövetségi Köztársaság, NSZK) néven lett két különálló állam. Az NSZK-val Magyarország csak 1973-ban vette fel a diplomáciai kapcsolatot, az ott nyitott képviseletünk Magyarország bonni nagykövetsége lett. Az NDK fővárosa továbbra is Berlin (Kelet-Berlin) maradt, így a berlini követség voltaképpen az NDK-ban működő képviseletünk lett. Kezdetben a berlini szovjet parancsnokságnál volt csak képviselőnk – Horváth Imre (1948-49 között) –, majd ugyanő lett az első követünk, igaz, mindössze egy hónapra. Viszonylag hamar, 1953-ban nagyköveti szintre emelték a diplomáciai missziót.[6]

1990-ben, Németország újraegyesítését követően két nagykövetségünk is volt az országban: Bonnban és Berlinben. 1990 és 1999 között a bonni képviseletünk tartotta meg nagykövetségi rangját és funkcióit, a berlini intézmény a bonni hivatalaként működött.[7] Ekkor azonban Bonnból Berlinbe költöztették a nagykövetséget, amely így 1999. augusztus 15-től visszanyerte korábbi funkcióját.[8] A magyar kormány az Unter den Lindenen található régi követségi épületet lebontatta, és Sylvester Ádám építész tervei alapján 2001-ben[9] új irodaépületet építtetett.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Pritz Pál: A bécsi követség története a két háború között. Külügyi Szemle, XII. évf. 2. sz. (2013) 61. o.
  2. ↑ Eladtuk berlini nagykövetségi, palotánkat. Budapesti Hírlap, XL. évf. 307. sz. (1920. december 31.) 4. o.
  3. ↑ Német Birodalom - M. kir. Követség, Berlin. Külügyi Közlöny, I. évf. 65. sz. (1921. október 18.) 65. o.
  4. ↑ SZEMÉLYI HÍREK. Külügyi Közlöny, XV. évf. 11. sz. (1935. december 31.) 47. o.
  5. ↑ Megbízatások. Külügyi Közlöny, XXIV. évf. 3. sz. (1944. szeptember 15.) 17. o.
  6. ↑ Baráth Magdolna – Gecsényi Lajos: Főkonzulok, követek és nagykövetek: 1945–1990. Budapest: MTA BTK Történettudományi Intézet. 2015. 115–116. o. arch Hozzáférés: 2019. október 16.  
  7. ↑ Léderer Pál: Húzódik a nagy költözködés. Népszabadság, L. évf. 123. sz. (1992. május 26.) 6. o. (fizetős hozzáférés)
  8. ↑ Stefan Lázár: Berlinbe költöznek: Balázs Péter magyar nagykövet nyilatkozata. Napi Magyarország, III. évf. 142. sz. (1999. június 21.) 8. o. (fizetős hozzáférés)
  9. ↑ Projekt: Ungarische Botschaft Unter den Linden 76. Senatsverwaltung für Stadtentwicklung und Wohnen (németül) (Hozzáférés: 2019. október 15.)


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarország_berlini_nagykövetsége&oldid=25838881”