Mázy Engelbert Nándor
Mázy Engelbert Nándor | |
Született | 1865. november 12. Bakonypéterd |
Elhunyt | 1933. február 28. (67 évesen) Tihany |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1889) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mázy Engelbert Nándor, OSB (Péterd, 1865. november 12. – Tihany, 1933. február 28.)[1] bölcseleti doktor, Szent Benedek-rendi áldozópap és igazgatótanár, tihanyi apát, királyi tankerületi főigazgató.
Életpályája[szerkesztés]
Mázy György és Hahn Terézia földműves szülők fia. 1882. július 30-án lépett a rendbe. Tanulmányait a győri főgimnáziumban, a pannonhalmi teológiai és tanárképző-intézetben és a budapesti egyetemen végezte. Német és latin filológiai és bölcselet tanítására okleveles középiskolai tanár.
1889. július 6-án szentelték fel miséspappá. 1899-ig a nevelés- és oktatástan és a bölcselet tanára volt Pannonhalmán, majd ezután a kőszegi bencés székház főnöke és gimnáziumi igazgató. 1907-től Kassán, 1920-tól Miskolcon, 1924-től Pannonhalmán főigazgató, majd 1927-től tihanyi apát.
1908-ban részt vett Katolikus Középiskolai Tanáregyesület megalakításában, s ennek első elnöke volt 1914-ig, később tiszteletbeli elnöke. 1915-ben a Szent István Akadémia irodalmi osztályának alapító tagja és az Aquinói Szent Tamás Társaság tagja. Első lelki igazgatója volt a Szociális Missziótársulat szikszói anyaházának.
A Bölcseleti Folyóiratnak, a Magyar Paedagogiának (könyvism. és Katholikus hitoktatás c.), a Katholikus Paedagogiának, az Országos középiskolai tanáregylet Közlönyének (1897-98. Az erkölcsi nevelés elméletének főbb irányelvei) munkatársa volt. Szerkesztette a Szent Gellért c. ifjusági hitszónoklati folyóiratot (több rendtársával) Pannonhalmán.
Művei[szerkesztés]
- Paedagogiai alapfogalmak. Budapest, 1893 (Doktori értekezés. Különnyomat a Magyar Paedagogiából. Ism. Kath. Szemle 1894., Magyar Állam 1894. 55. sz.)
- Szerzetes szellem Wolter Mór „Praecipua ordinis monastici elementa” cz. műve nyomán. Győr, 1894
- Általános paedagogia, különös tekintettel a középiskolai tanárvizsgálati követelményekre. Győr, 1895
- A tiszta erkölcs érdekében. Budapest, 1908
- A szociális kérdés. Miskolc, 1921
- Erkölcsi nevelés. Pápa, 1922
- Szt Benedek tanítása az alázatosságról. Pannonhalma, 1922
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar katolikus lexikon IX. (Meszr–Olt). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2004.
További információk[szerkesztés]
- A pannonhalmi szent Benedek-rend Névtára, Győr. 1898. 20., 83. old.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
- A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
- Sólymos Szilveszter: Ezer év száz bencése. Pannonhalma, [Pannonhalmi Főapátság], 1997
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
- Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998