Mátrai Ferenc
| Mátrai Ferenc | |
| Született | 1886. december 3. Gyula |
| Elhunyt | 1951. január 9. (64 évesen) Szeged |
| Foglalkozása | tanár |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mátrai Ferenc, született: Trifont Ferenc Jenő, névváltozat: Mátray (Gyula, 1886. december 3.[1] – Szeged, 1951. január 9.)[2] gimnáziumi tanár.
Életútja[szerkesztés]
Szülei Trifont (Mátrai) János tanító és Povischil Jusztina/Auguszta.[1][2] Családi nevét 1889-ben változtatta Mátraira.[1] A kalocsai gimnáziumban tett érettségit, majd felsőfokú tanulmányait 1906 és 1910 között a budapesti tudományegyetemen magyar-latin szakon végezte. 1911-ben kapta meg középiskolai tanári oklevelét és doktorált. Ezután előbb Selmecbányán, majd 1915-től Jászapátiban, 1937-től pedig a szegedi Magyar Királyi Állami Klauzál Gábor Gimnáziumban tanított. 1940-ben agyvérzést kapott, s ezután már nem tért vissza a tanári pályára. Irodalmi működést fejtett ki, cikkei, tanulmányai és pedagógiai tárgyú közleményei mintegy 30 lapban jelentek meg. A Dugonics Társaság és a Gyóni Géza Irodalmi Társaság tagja volt. Egész Európát beutazta tanulmányok céljából és többször járt Olaszországban. A klasszikus nyelvek közül a latin és görög nyelvet, azonkívül németül, franciául, olaszul és angolul beszélt. Felesége Bencze Mária volt.[2]
Művei[szerkesztés]
- Nemtők hódolata. Kalocsa, 1903.
- A magyar színelnevezések. Kalocsa, 1910.
- Petőfi Sándor hazafias költeményei. Magy. Szeged, 1914. (Irod. segédkönyvek 20.)
- Egyszerű történetek. Jászapáti, 1921.
- Kis diákok, nagy diákok. H.n., 1938.
- Levente fiamnak. Szeged, 1940.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Magyar katolikus lexikon VIII. (Lone–Meszl). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2003.
- Hortobágyi Jenő (szerk.): Keresztény magyar közéleti almanach 2. M-Zs (Budapest, 1940) 679. old.
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.