Lingvay Klára
| Lingvay Klára | |
| Született | 1925. február 19. Máramarossziget |
| Elhunyt | 2017. május 18. előtt[1] (92 évesen) |
| Állampolgársága | román |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Csetri Elek |
| Foglalkozása | pedagógus, tankönyvíró, szerkesztő |
| Sírhelye | Házsongárdi temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lingvay Klára témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lingvay Klára, Cs. Lingvay, Csetriné Lingvay (Máramarossziget, 1925. február 19. – 2017. május 18. előtt) tankönyvíró, szerkesztő, Csetri Elek felesége.
Életútja[szerkesztés]
Középiskolát szülővárosa Állami Leánygimnáziumában végzett (1944). A Bolyai tudományegyetemen magyar-francia szakon államvizsgázott (1949), ugyanitt tanársegéd (1949–51), majd különböző kolozsvári iskolákban, 1959-től 1979-ig az Ady-Șincai Líceumban tanár, miközben Nagy Gézával a Tanártovábbképző Intézet keretében az egyetemi hallgatók pedagógiai gyakorlatait vezette. Számos irodalmi diákműsort és színielőadást szervezett, magyar irodalmi tankönyvek szerkesztésében vett részt. Cikkeit a Tanügyi Újság és Igazság közölte.
Munkássága[szerkesztés]
A magyar irodalmi hagyaték ismertetésére törekedve klasszikus költőink gyermekverseiből Pillangó címen válogatást készített (1957); közölt Gyarmathy Zsigáné irodalmi levelezéséből (NyIrK, 1969/1); szerkesztette Juhász Gyula (1978) és Kosztolányi Dezső (1981) válogatott verseit. Óvodások és kisiskolások számára összeállított gyermekversgyűjteményének az Aranyos pillangó címet adta (1994).[2]
Nagyasszonyaink című könyve 15 erdélyi nagyasszony munkásságát, történetét feldolgozva láttatja Erdély történetét (2002).[3]
Pályaképek : Szendrey Júlia, Podmaniczky Júlia, Kaffka Margit című kötetében híres nők életét mutatta be. (2004)
Dolgozott a Romániai Magyar Dalosszövetségben, ennek 2005. évi közgyűléséről ő számolt be a Művelődés című folyóirat 2006. évi 2. számában.[4]
Díjak, elismerések[szerkesztés]
- Lorántffy Zsuzsanna-pályázat első díja (2000)[5]
- Ezüstgyopár díj (2003)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Gyászjelentés, Szabadság, 2017. május 18.
- ↑ 2002-ben e kötetnek már második kiadása jelent meg.
- ↑ /(Balla Tünde): A tények beszéljenek. Sajtóház nyílt Nagyváradon a magyar kormány támogatásával. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2002. április 6.
- ↑ Művelődés / 2. Szabadság (Kolozsvár), 2006. március 24.
- ↑ Lorántffy Zsuzsanna emlékezete. Bihari Napló, (Nagyvárad), 2000. május 22. (Udvardy Frigyes adatbankja nyomán).
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0
.svg){kind=small}