Lin (Korça)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A címszóban szereplő hímnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Lin, illetve Lini.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Ez a szócikk a Korça megyei faluról szól. Hasonló címmel lásd még: Lin (egyértelműsítő lap).
 Az Ohrid-régió
világörökségi helyszín része
Lin
Lin látképe nyugat felől
Lin látképe nyugat felől
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeKorça
KözségPogradec
AlközségUdenisht
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 41° 03′ 58″, k. h. 20° 38′ 19″Koordináták: é. sz. 41° 03′ 58″, k. h. 20° 38′ 19″
A Wikimédia Commons tartalmaz Lin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lin falu Albánia délkeleti részén, az Ohridi-tó nyugati partján, az albán–macedón határ közelében, Pogradectől légvonalban 19, közúton 20 kilométerre északi irányban. Korça megyén belül Pogradec községhez(wd) tartozik, Udenisht alközség legészakibb települése.[1] A földnyelvre épült falu festői elhelyezkedésének köszönhetően népszerű üdülőhely, emellett itt, a 6. századi lini bazilika romjainál található Albánia egyik legteljesebben fennmaradt kora keresztény mozaikpadlója. 2019-től az albániai helyszínekkel kibővített Ohrid-régió világörökségi helyszín része.[2]

Fekvése[szerkesztés]

Lin az Ohridi-tóba nyúló, mintegy 500 méter hosszú és 200 méter széles, délnyugat–északkeleti irányú földnyelv északnyugati oldalán található kis falu. A közelében halad el a Tiranát Elbasanon keresztül Korçával összekötő SH3-as jelű főút, ezen keresztül közelíthető meg a mindössze 9 kilométerre lévő albán–macedón határ, a qafë-thanai határátkelő is.

Története[szerkesztés]

A régészeti ásatások alapján már a vaskor korai szakaszában, azaz az i. e. 2–1. évezred fordulóján nagyobb település állt a helyén. A feltárások során előkerült szürkekerámia a korai vaskor preillír tárgyi anyagával, a festett kerámiatöredékek pedig a szintén korabeli treni(wd) műveltséggel mutatnak tipológiai rokonságot. Ezek alapján az albán régészettudomány az illírek közé tartozó dasszaréták egyik településének véli Lin elődjét.[3]

  • Az ókeresztény bazilika romjai
    Az ókeresztény bazilika romjai
  • A mozaikpadló részlete
    A mozaikpadló részlete

A közeli Lükhnisz (a mai Ohrid) kora keresztény püspökei a 6. század első felében itt építették fel nyári rezidenciájukat, és ugyanekkor épült fel a polikromatikus padlómozaikkal díszített lini bazilika is, amelynek romjai ma is láthatóak. Egyes feltevések szerint erre az időpontra megy vissza a falu nevének eredete is, amely a püspöki székhely Lükhnisz nevének átvételével, majd lerövidülésével alakult ki. A bazilikát erődítették, a földnyelvet lehatároló vastag fal védte a szárazföld felől.[4] A püspöki palota és a bazilika egyaránt a 8. században vált a tűz martalékává, majd a Bolgár Birodalom(wd) 12. századi hódításával a település is elnéptelenedett.[5] A középkor későbbi szakaszában a falu ismét benépesült, és a korábbi ókori bazilika alapjainak felhasználásával új templomot építettek a helyiek, amelynek védőszentje Szent Atanáz volt (Kisha e Shën Thanasit).[6]

Lin az elmúlt évszázadokban jelentéktelen halászfalu volt.[7] Az első világháborúban, 1916-tól az Osztrák–Magyar Monarchia megszállása alatt állt, bár 1917 szeptemberében a francia csapatok a település határáig nyomultak előre.[8] A háború lezárultával, a párizsi nagyköveti konferencia 1921. november 9-én véglegesített döntése értelmében Lint és vidékét Albániának ítélték, hogy az Ohridi-tó nyugati partvidékén keresztül biztosítsák a délkeleti országrész (Korça stb.) összeköttetését Közép-Albániával. Az albán–jugoszláv határt azonban közvetlenül Lintől északra húzták meg, ezzel a falut elvágták hagyományos piachelyeitől, Sztrugától és Debartól.[9] A második világháborúban, 1941. január elején az olasz–görög front egyik nagy összecsapása zajlott Lin közelében.[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

Lini utcarészlet

Lin hangulatos egyutcás falu, az útikönyvek szerint az Ohridi-tó albán oldalának egyik legfestőibb része. A falu mellett a tóparton kialakított strand és szálláshelyek várják az idelátogatókat.[11] A lakosság vegyes felekezetű, a faluban ortodox templom és mecset egyaránt található.[12] Nevezetes történeti és kulturális emléke a 6. századi ókeresztény bazilika romja, és főként a narthexben, illetve annak oldalkápolnáiban szinte teljes épségben fennmaradt mozaikpadló. A háromkaréjos alaprajzú (triconcha(wd)) templom padlóját változatos motívumkincs jellemzi, a geometrikus és növényminták gazdagsága mellett megkapó állatábrázolásokat is látni a fennmaradt felületeken.[13] A falutól északra, a vasút melletti, Peshkim nevű telepnél található egy bizánci templomrom (é. sz. 41° 04′ 34″, k. h. 20° 37′ 36″).[14]

Bővebben: Lini bazilika

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. ↑ Five sites inscribed on UNESCO’s World Heritage List. UNESCO (2019. július 5.) (Hozzáférés: 2019. július 17.)
  3. ↑ Gilkes 2013 :216.; Korkuti 2013 :78.
  4. ↑ Ceka 2013 :260., 445., 495.; Gilkes 2013 :216.
  5. ↑ Korkuti 2013 :79–80.
  6. ↑ Gilkes 2013 :218.
  7. ↑ Nagel 1989 :72.; Réti 1991 :160.; Dienes 2005 :104.
  8. ↑ Pearson 2004 :109.
  9. ↑ Pearson 2004 :175.; Vickers 2014 :95.
  10. ↑ Pearson 2005 :103.
  11. ↑ Dienes 2005 :104.; Gloyer 2012 :136.
  12. ↑ Dienes 2005 :104.
  13. ↑ Korkuti 2013 :78.
  14. ↑ Lista e monumenteve të kulturës – Qarku Korçë 2017. Instituti i Monumenteve të Kulturës (2017) (Hozzáférés: 2018. június 13.) arch

Források[szerkesztés]

  • ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • ↑ Dienes 2005: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. Budapest: Hibernia. [2005]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9638646713  
  • ↑ Gilkes 2013: Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698  
  • ↑ Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 9781841623870  
  • ↑ Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517  
  • ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • ↑ Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • ↑ Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145  
  • ↑ Réti 1991: Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890  
  • ↑ Vickers 2014: Miranda Vickers: The Albanians: A modern history. London;  New York: I.B. Tauris.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lin_(Korça)&oldid=22554171”