Légibomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
GBU-31 JDAM légibombák a USS Theodore Roosevelt (CVN-71) hajón.

A légibomba robbanó- vagy gyújtófegyver, amely kiszámítható pályán halad (esik) a levegőben. Ezeket a bombákat általában repülőgépről történő ledobásos bevetéshez fejlesztik.

A légibombák használatát légibombázásnak nevezik.

Bomba típusok[szerkesztés]

Sokféle légibomba létezik, főbb fajtáik a nem irányított, szabadesésű bombák, irányított bombák (például a KAB-500Kr), kézzel kidobott bombák; nagy, speciálisan erre a célra épített szállítójárművet igénylő bombák; magával a járművel egybeépített bombák (például siklóbombák), azonnali-, illetve késleltetett működésű bombák.

Más típusú robbanófegyverekhez hasonlóan a légibombák feladata, hogy embereket megsebesítsenek vagy elpusztítsanak, illetve, hogy hadianyagokat és létesítményeket semmisítsenek meg egy, vagy több robbanással, a robbanás helyéről kirepülő repeszek, az onnan eredő sugárzással, vagy tűzzel (például a termobárikus bombák[1]).

Korai bombák[szerkesztés]

Német légibombák a második világháborúból. Balról jobbra: éles (robbanó) bomba, 250 kg-os betonbombák, 50 kg-os betonbomba. A betonbombák[2] nem robbanással, hanem ráesve, a tömegükkel rombolják a célpontot.

Az első légi bombákat egyesével juttattak el, pilóta nélküli hőlégballonokon a célba. Ezeket az osztrákok vetették be Velence ellen 1849-ben az első olasz szabadságharc idején.[3]

A levegőnél nehezebb repülőeszközökről ledobott első bombák még gránátok vagy gránátszerű eszközök voltak. A történelmben az első ilyent Giulio Gavotti használta 1911. november 1-jén, az olasz-török háború idején.[4]

1912-ben, az első balkáni háború idején a bolgár légierő pilótája, Christo Toprakchiev repülőgépek használatát javasolta „bombák” (a bolgár hadseregben gránátoknak nevezik) dobását a török állásokra. Simeon Petrov kapitány dolgozta ki az ötletet és több prototípust is készített különböző típusú gránátok átalakításával, azok töltetének növelésével.[5]

1912. október 16-án Prodan Tarakchiev légi megfigyelő két bombát dobott le a törökországi Karağaç pályaudvarra (az ostromlott Edirne közelében) a Radul Milkov által vezetett Albatros F.2 repülőgépről, ebben a hadjáratban először.[5][6] [7]

Technikai leírás[szerkesztés]

Egy F-100 Super Saber M117 repülőre bombákat szerelnek fel a vietnami háború alatt.

A légibombák jellemzően érintőgyújtót használnak a bomba becsapódáskor történő felrobbantására, vagy késleltetett gyújtót, amely időzítőjét becsapódás indítja el és csak az előre beállított idő eltelte után robban fel.

Megbízhatóság[szerkesztés]

A Royal Air Force "Grand Slam" földrengés bombája

Nem minden ledobott bomba robban fel, gyakori a hibás működés. Becslések szerint a második világháború alatt a német bombák körülbelül 10%-a nem robbant fel, a szövetséges bombák esetén 15 vagy 20% volt a hibaarány. Különösen akkor nem robbantak fel puha talajon, mert pisztoly típusú robbanószerkezetet használtak, nem gyutacsost.[8] Nagyon sok bombát dobtak le a világháborúkban; évente több ezer fel nem robbant bombát találnak még napjainkban is[9], amelyek még most is felrobbanhatnak. Ezeket hatástalanítani kell, vagy irányított robbanásban megsemmisíteni, ami bizonyos esetekben több ezer ember előzetes evakuálását (ideiglenes elköltöztetését) teszi szükségessé. A régi bombák időnként felrobbannak, ha megmozgatják őket, vagy bennük a meghibásodott késleltetőgyújtó végül működésbe lép, a velük szembeni óvintézkedések továbbra is elengedhetetlenek.

A légibombák fontosabb típusai

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Aerial bomb című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Szilvássy László LÉGIBOMBÁK – TERMOBÁRIKUS (AEROSZOL) BOMBA. (Hozzáférés: 2018. március 1.)
  2. ↑ a b Concrete bomb. (Hozzáférés: 2009. július 19.)
  3. ↑ Millbrooke, Anne. Aviation History. Jeppesen, 1–20. o. (2006). ISBN 0-88487-235-1 
  4. ↑ Grant, R.G.. Flight - 100 Years of Aviation. Dorling-Kindersley Limited, 59. o. (2004). ISBN 9780751337327 
  5. ↑ a b Who was the first to use an aircraft as a bomber? (in Bulgarian; photographs of 1912 Bulgarian air-dropped bombs)
  6. ↑ A Brief History of Air Force Scientific and Technical Intelligence Archiválva 2008. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  7. ↑ I.Borislavov, R.Kirilov: The Bulgarian Aircraft, Vol.I: From Bleriot to Messerschmitt. Litera Prima, Sofia, 1996 (in Bulgarian)
  8. ↑ Brian Melican: 'They haven't lost their potency': Allied bombs still threaten Hamburg, 2018. április 23. [2018. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 23.)
  9. ↑ Második világháborús magyar légibombát találtak Budapesten. (Hozzáférés: 2023. június 5.)
  10. ↑ Earthquake bomb. (Hozzáférés: 2024. február 20.)
  11. ↑ Incendiary device. (Hozzáférés: 2024. március 2.)
  12. ↑ Unguided bomb. (Hozzáférés: 2023. május 23.)
  13. ↑ Guided bomb. (Hozzáférés: 2024. március 29.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Légibomba&oldid=27087314”