Lápi érdestinóru

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lápi érdestinóru
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Boletales
Család: Boletaceae
Nemzetség: Leccinum
Tudományos név
Leccinum holopus
(Rostk.) Watling (1960)
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lápi érdestinóru témájú médiaállományokat és Lápi érdestinóru témájú kategóriát.

A lápi érdestinóru (Leccinum holopus) a tinórufélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, lápokon nyírfa alatt élő, ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A lápi érdestinóru kalapja 5-8 cm széles, alakja domború, majd széles domborúvá, idősen majdnem lapossá válik. Színe fiatalon fehéres, majd sárgászöldes, idősen olívszürkés. Felülete nedvesen tapadós, szárazon matt, finoman nemezes; bőre nem nő túl a peremén.

Húsa fehéres, enyhén rózsásodó, a kalapban hamar megpuhul. Szaga és íze nem jellegzetes.

Termőrétege csöves, a pórusok átmérője 0,5 mm. Színe fiatalon krémfehér, néha sárgásbarnás foltokkal. Sérülésre lassan barnul.

Tönkje 4-12 cm magas és 2-4 cm vastag. Alakja felfelé kissé vékonyodó. Színe fehéres alapon hasonló színű pikkelyekkel, melyek idővel húsbarnásak lesznek, alja idősen zöldes. Sérülésre fehéres marad vagy a tövénél kékeszölddé válik.

Spórapora vörösbarna. Spórája orsó alakú, sima, vékony falú, mérete 15,5-18 x 5,5-7 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A barna érdestinóruval lehet összetéveszteni.

A lápi érdestinóru
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

csöves

vörösesbarna
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka.

Mocsarakban, tőzeglápokon fordul elő, szinte mindig nyírfa alatt. Szeptembertől októberig terem.

Ehető gomba.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]