Kreutzer Lipót
| Kreutzer Lipót | |
| Született | 1867. november 13. Torna |
| Elhunyt | 1944. július 14. (76 évesen) Budapest VII. kerülete |
| Álneve | Fabula János |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | agyvérzés |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kreutzer Lipót, névváltozatai: Kreuczer, Kreuzer (Torna, 1867. november 13. – Budapest, Erzsébetváros, 1944. július 14.)[1] közgazdasági író, újságíró, tanár.
Élete[szerkesztés]
Kreutzer Mátyás és Galitzenstein Mária (1838–1905)[2] fia. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. A Budapesti Tudományegyetemen jogi doktorátust és tanári diplomát szerzett. Kilenc évig tisztviselőként a Luiza-malomban dolgozott, majd a Budapesti Takarékpénztár levelező osztályának főnöke lett. 1895-től a Budapesti Kereskedelmi Akadémián könyvvitelt tanított. 1895. március 1-jétől a Magántisztviselők Lapját Bálint Dezsővel együtt szerkesztette. 1902-ben kinevezték a kolozsvári Kereskedelmi Akadémia tanárává. Később a Magántisztviselők Országos Szövetségének elnöke lett. Számos lap és folyóirat munkatársa volt. Fabula János álnéven tárcacikkeket is írt. Halálát agyvérzés okozta.
Házastársa Heisler Teréz Erzsébet volt, akivel 1901. szeptember 17-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[3] 1912-ben elváltak.[4]
Főbb művei[szerkesztés]
- Svájc. Gazdasági és társadalmi képek (1902)
- Tanulmányút (Kolozsvár, 1903)
- Egy kongresszus tanulságai (Kolozsvár, 1904)
- A legnagyobb kérdés. Jegyzetek az alkotmány válságról (Kolozsvár, 1905)
- Magyar Jegybank (1908)
- A munkaviszony a kereskedelemben (az MTA által Széchenyi-díjjal jutalmazott pályamű, 1912)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1225/1944. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
- ↑ Kreutzer Mátyásné gyászjelentése (1905. február 5.) Budapesti Hírlap, 25. évfolyam, 36. szám. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 873/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
- ↑ A budapesti kir. törvényszék 39.129/1912 sz. ítélete
Források[szerkesztés]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 515. o. Online elérés
- Révai nagy lexikona XII. kötet (Kontúr–Lovas). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1915.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.