Konföderáció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Német Szövetség uralkodóinak találkozója Frankfurtban, 1863.

A konföderáció államjogi értelemben szuverén államok vagy közösségek olyan együttműködő csoportja, melynek tagjai megőrzik nemzetközi jogalanyiságukat, nem hoznak létre új, a tagállamok felett álló állami szervezetet, csak közös, illetve közössé tett ügyeik intézésére létesítenek közös szervezet(ek)et. Felső szerveik döntéseiket rendszerint egyhangúlag hozzák meg.[1]

A konföderáció a történelem során gyakran átmenetként szolgált a szorosabb állami egység, a föderáció irányában. Más esetekben a konföderáció szétesett, mielőtt az együttműködés tovább mélyülhetett volna. Ilyen volt az arab egységtörekvések jegyében létrejött Egyesült Arab Államok. A föderációból a teljes függetlenség felé vezető úton is létrejöhettek konföderációs jellegű szervezetek, mint a Független Államok Közössége a volt Szovjetunió tagállamainak egy részéből.

A gyarmatbirodalmak bomlása során, a teljes függetlenség felé vezető úton is állomás lehetett a konföderáció, mint a Brit Birodalom széthullása után a Nemzetközösség, vagy a volt francia gyarmatok egy részéből alakult Francia Közösség, ami az 1960-as évekig működött.[1]

Történelmi és/vagy nem állami jellegű, konföderációnak nevezett szerveződések listája[szerkesztés]

Magyar konföderációk[szerkesztés]

Külföldi konföderációk[szerkesztés]

Az alábbiak közül némelyik perszonálunió volt, de konföderációs jellege miatt ide is sorolható.

Fiktív konföderációk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Vilpollex

Fordítás[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]