Klinger András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Klinger András
Született1930. január 12.
Budapest
Elhunyt2015. március 16. (85 évesen)
Vác
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásademográfus
SablonWikidataSegítség

Klinger András (Budapest, 1930. január 12.Vác, 2015. március 16.[1]) demográfus, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese 1990 és 1996 között.

Életútja[szerkesztés]

Édesapja textiltechnikus, magántisztviselő, édesanyja bérelszámoló volt. Középiskolai tanulmányait a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban végezte.[2]

Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán folytatta 1948-tól 1952-ig. Doktori oklevelét 1957-ben szerezte meg. 1977-ben elnyerte a kandidátusi fokozatot.

1950-től dolgozott a Központi Statisztikai Hivatalban. Kezdetben az egészségügyi statisztikai, később a népesedésstatisztikai osztályon dolgozott. 1956-ban kinevezték a népszámlálási osztály vezetőjévé. 1960 és 1970 között a Népesedési és Szociális Statisztikai Főosztály főosztályvezető-helyettese volt. 1966-tól 1968-ig az ENSZ Latin-amerikai Gazdasági Bizottságának munkatársaként Chilében tevékenykedett. 1970 és 1990 között a Népesedésstatisztikai Főosztály vezetői, 1990-től 1996-ig a KSH elnökhelyettesi posztját töltötte be.

Munkássága[szerkesztés]

A termékenység, az öregedés, a népmozgalom témakörével, valamint a népmozgalmi statisztika módszertanát kutatja. Kezdeményezte az egységes magyarországi népesség-nyilvántartási és a lakossági adatfelvételi rendszer létrehozását. 1960-tól négy népszámlálás és a köztük lebonyolított mikrocenzusok kidolgozásában és irányításában vett részt. Szakértőként működött közre a 2001-es népszámlálás előkészítésében és adatainak feldolgozásában.

Társasági tagságai[szerkesztés]

1960-ban a Nemzetközi Népességtudományi Unió tagjává, 1965-ben alelnökévé, 1990-ben a Nemzetközi Családtervezési Szövetség regionális végrehajtó bizottsági tagjává választották.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

1960-ban Szocialista Munkáért érdeméremmel, 1970-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával, 1990-ben a Magyar Köztársaság Aranykoszorúval Ékesített Csillagrendjével ismerték el a népszámlálás előkészítése és lebonyolítása körül végzett tevékenységét. 1989-ben Fényes Elek-emlékéremmel, 1997-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.

Főbb művei[szerkesztés]

Monográfiák[szerkesztés]

  • A világ népessége (Budapest, 1959; Acsádi Györggyel és Szabady Egonnal)
  • Magyarország népesedése a két világháború között (Budapest, 1965; Acsádi Györggyel)
  • A válások okai (Budapest, 1966)
  • Infant mortality in Eastern Europe, 1950–1980 (Budapest, 1982)
  • Demográfiai alapismeretek (Budapest, 1996)
  • Társadalomstatisztikai alapismeretek (Budapest, 1998)

Szerkesztett kötetek[szerkesztés]

  • Történeti statisztikai idősorok, 1867–1992 1. (Budapest, 1992)
  • The demographic situation of Hungary in Europe (Budapest, 1993)
  • The ageing in Hungary and Japan (Budapest, 1995)
  • Vom Plan zum Markt: eine Untersuchung am Beispiel Ungarns (Heidelberg, 1995)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]