Klimó György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Klimó György
Pécs püspöke
Született1710. április 4.
Alsólopassó
Elhunyt1777. május 2.
Pécs
IskoláiCollegium Germanicum et Hungaricum
Felekezetrómai katolikus egyház
Püspökségi ideje
1751. július 30. – 1777. május 2.
Előző püspök
Következő püspök
Berényi Zsigmond
Esterházy László Pál
Klimó György a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Klimó György témájú médiaállományokat.
A Klimó Györgynek állított emléktábla, a pécsi Szent István téren

Klimó György (Lopassó, 1710. április 4. – Pécs, 1777. május 2.[1]) római katolikus püspök Pécs városában, a korabeli tudomány és irodalom pártfogója.

Életrajza[szerkesztés]

A jobbágyszármazású[1][2] Nagyszombatban végezte el tanulmányait.[1] 1733-ban szentelték pappá, röviddel utána Klobusiczky kalocsai érsek titkára lett.[3] 1740-ben pozsonyi, 1741-ben esztergomi kanonok és nyitrai főesperes volt, majd 1747-től előadó a kancellárián. 1751-ben Klimót választották pécsi megyés püspöknek.[1] Egy évvel később iktatták be hivatalába. Kérvényezte az érseki pallium viselésének jogát, amit 1755-ben kapott meg.[1] 15 000 kötettel gyarapította a püspöki könyvtárat, sok a magyar történelemre vonatkozó oklevelet szerzett meg, numizmatikai gyűjteményt, csillagvizsgálót létesített a könyvtár mellett.[4] Egyházi rangjából adódóan Tolna és Baranya vármegye örökös főispánja volt, 1775-től pedig Verőce adminisztrátora.

Klimó Könyvtár[szerkesztés]

Magyarországon Klimó György tette elsőnek nyilvánossá könyvtárát (1774), amely a mai PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont tagja.

  • A Klimó Könyvtár homlokzata
    A Klimó Könyvtár homlokzata
  • A Klimó Könyvtár olvasótermei
    A Klimó Könyvtár olvasótermei

Az első pécsi nyomda[szerkesztés]

A Pécs történetét jól ismerő Klimó György lelki szemei előtt egy gazdag kultúrájú, egyetemmel rendelkező város lebegett, s e célra mozgósította rendkívüli energiáját. Az egyházi épületek felújítása, a papírmalom létesítése, a püspöki könyvtár nyilvánossá tétele mind-mind a tervezett egyetem koncepcióját szolgálták. E tervekbe jól illeszkedett a budai nyomdászsegéd, Engel János József nyomdaalapítási kérelme (1773).[1]

A pécsi püspök 1769-ben fordult kérelemmel Mária Teréziához, hogy a török uralom következtében megszűnt „studium generale” pótlására állítson fel Pécsett egyetemet. Az egyetemhez anyagi hátteréül a püspöki és magánnyomdát egyaránt felajánlotta, szellemi hátteréül pedig a gróf Berényi Zsigmond püspök által 1739-ben felállított szemináriumot (papnövelde) jelölte meg.[5] (A szemináriumban olyan tudós hittudósok végeztek, mint: Alexovics Vazul (1742–1796), a legjelentősebb pálos szónok, Salagius István (1730–1796), Papanek György (1738–1802), Koller József (1745–1832) történetírók és Virág Benedek (1754–1830) költő. Felterjesztését ekképpen zárta: „… és végül, mivel egy könyvnyomdára is szükség lesz, ennek felállítását is kérem a királyi kegyből”.

Engel – nyilván Klimó püspök ajánlásának is köszönhetően, 1773. február 5-ei keltezéssel megkapta az uralkodónő aláírásával elnyert nyomdaalapítási engedélyt, s ezzel új fejezet vette kezdetét Pécs kultúrtörténetében. Klimót azonban sajnálatosan korán bekövetkezett halála megakadályozta nagyszabású tervei megvalósításában, azonban így is személyében tisztelhetjük a magyar barokk egyik legszélesebb látókörű, kultúrát támogató és terjesztő egyéniségét.

Klimó György tiszteletére 1977. május 2-án emléktáblát helyeztek el a Mecsek-kapuban, illetve a püspöki lakosztály kapuja mellett, a Pécsi székesegyház közelében.[6]

Emlékezete[szerkesztés]

  • Pécsett utca viseli a nevét.[1]
  • A Pécsi Püspöki Könyvtár az ő nevét használja tiszteletből.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d e f g Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 404. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. ↑ Horváth Margit: K. püspök könyvtáralapítása. Pécs, 1932
  3. ↑ Liber Margit: K. püspök, mint maecenas. Pécs, 1933
  4. ↑ Hernády Ferenc: A pécsi Klimó-könyvtár múltjából. Magyar Könyvszemle, 1959
  5. ↑ Cikk a Pécsi Hét oldaláról.. [2008. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 1.)
  6. ↑ www.szoborlap.hu. [2012. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 1.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Klimo György püspök és kora. Egyház, művelődés, kultúra a 18. században. A 2010. október 14-én, Pécsett, Klimo György pécsi püspök születésének 300. évfordulójára megrendezett tudományos konferencia tanulmányai; szerk. Pohánka Éva, Szilágyi Mariann; PTE Egyetemi Könyvtára, Pécs, 2011 (A Pécsi Egyetemi Könyvtár kiadványai)
Előde:
gr. Berényi Zsigmond
Pécsi püspök
1751–1777
 Utóda:
gr. Esterházy László Pál
Elődje:
gr. Berényi Zsigmond
Baranya vármegye főispánja
1751. július 30. – 1777. május 2.		Baranya vármegye címere
 Utódja:
gr. Festetics Pál


Elődje:
gr. Berényi Zsigmond
Tolna vármegye főispánja
1751. július 30. – 1777. május 2.		Tolna vármegye címere
 Utódja:
gr. Apponyi György
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Klimó_György&oldid=25974699”