Kizljar

	Kizljar
; Kizljar címere	; Kizljar zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Irányítószám	368830–368833
Testvérvárosok	Lista Azov; Ogyincovo;
	Népesség
Teljes népesség	11 065 fő (1804); 9106 fő (1825); 10 100 fő (1856); 7300 fő (1897); 13 800 fő (1913); 10 482 fő (1926); 14 800 fő (1931); 25 573 fő (1959); 27 000 fő (1967); 29 745 fő (1970); 31 320 fő (1979); 39 748 fő (1989); 40 900 fő (1992); 43 600 fő (1996); 45 200 fő (1998); 46 100 fő (2000); 46 100 fő (2001); 48 457 fő (2002); 48 500 fő (2003); 48 700 fő (2005); 48 700 fő (2007); 48 000 fő (2008); 48 003 fő (2009); 48 984 fő (2010); 49 000 fő (2011); 48 579 fő (2012); 48 037 fő (2013); 48 078 fő (2014); 48 102 fő (2015); 48 237 fő (2016); 48 396 fő (2017); 48 907 fő (2018); 49 247 fő (2019); 49 412 fő (2020); 49 999 fő (2021);
	Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+03:00
	Elhelyezkedése
	Kizljar Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 43° 51′, k. h. 46° 43′Koordináták: é. sz. 43° 51′, k. h. 46° 43′
	Kizljar weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kizljar témájú médiaállományokat.

Kizljar (oroszul: Кизляр) város Oroszországban, a Dagesztáni Köztársaságban, közel a csecsen határhoz. A városnak 2004-ben hozzávetőlegesen 48 600 lakosa volt. Dagesztán hatodik legnépesebb városa.

Fekvése[szerkesztés]

A Tyerek folyó deltájában, a csecsen határ közelében fekvő település.

Története[szerkesztés]

Kizljar nevét 1609-ben említették először. A Tyerek deltavidékén fekvő települést az 1725-ös árvíz elpusztította. 1735-ben orosz katonai erődítmény építésébe kezdtek itt, amelynek felépülte után Kizljar a Tyerek jelentős helyszínévé vált. Kizljar 1785-ben kapott városi jogokat.

A város 1922-ben a Dagesztáni Autonóm Köztársaság részévé vált, 1937-től Vlagyikavkázhoz, 1944 és 1957 között pedig a Grozniji területhez tartozott, majd 1957-ben ismét Dagesztán részévé vált.

A városban 1805-ben nyílt meg egy szőlőtermesztési iskola, mely az első szőlőműveléssel foglalkozó iskola volt egész Oroszországban. 1885-től egy borászati intézetet is létrehoztak itt. Regionális múzeumát Pjotr Bagratyion (1765–1812) tábornokról nevezték el, aki a helyi hagyományok szerint itt született a városban.