Kishantosi Program
 |
Ez a szócikk (vagy szakasz) leginkább egy rajongói oldalra hasonlít. Segíts te is átírni a cikket, például a fölösleges vagy irreleváns listák, magasztalások, idézetek redukálásával, szükség szerint törlésével, illetve a szöveg átfogalmazásával úgy, hogy a cikk semleges nézőpontú legyen. |
A Kishantosi Programot 2005. december 10-én fogadta el az Élőlánc Magyarországért közgyűlése a Fejér megyei Hantoshoz tartozó Kishantoson, a Vidékfejlesztési Központban.
A dokumentum – az ökopárt 2006-os választási programja – a hazai politikatörténetben egyedülálló, rendszerszemléletű, a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot középpontba állító megközelítést kínál, az ökológiai politika programját hirdeti meg.
A Program kilenc fejezetben taglalja az egyes szakpolitikai területekhez kapcsolódó alapelveket és javaslatokat:
- társadalom- és gazdaságpolitika [1]
- nemzetközi kapcsolatok [2]
- természeti források [3][halott link]
- agrár- és vidékfejlesztés [4]
- város és vidéke [5][halott link]
- oktatás [6]
- kultúra [7][halott link]
- egészség [8]
- választási rendszer, közhatalom [9][halott link].
A Kishantosi Program – a választási, illetve politikai programok sorában szokatlan módon – nem választja szét a gazdaságpolitikát a társadalompolitikától. Ebben az ökológiai politikára hivatkozik, amely „nem önkorlátozást hirdet: a személytelen gazdasági kényszerűségek uralmát kívánja korlátozni” és olyan gazdálkodást szorgalmaz, amely a természeti és emberi erőforrások megújulását biztosítja, sürgeti a pazarlás és a környezetszennyezés adóztatását. Tagadja, hogy a gazdasági növekedés érdekében hozott áldozatok a jóléthez járulnak hozzá; ellenkezőleg: a társadalmi kiszolgáltatottságot növelik. Fellelhető a Programban mind a konzervatív hagyomány, mind a szociális értékek iránti fogékonyság: „A szélsőséges és igazolhatatlan vagyoni különbségek a társadalom szövetét roncsolják, a természeti források pazarló használata elszegényíti környezetünket. A jövő nemzedékek örökségét pusztító civilizáció nem a fejlődés, hanem a hanyatlás képét mutatja.”
A dokumentum szerzői közt szerepel – többek közt – Bajomi Iván szociológus, Bíró Gáspár egyetemi tanár, politológus, György Lajos ökofilozófus, Miklóssy Endre urbanista, Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológus, Solymosi Tamás orvos, Szilágyi László, a Hulladék Munkaszövetség vezetője, Szilvási István, az Orvoskamara akkori alelnöke, Tallár Ferenc filozófus, Vajda Zsuzsanna (pszichológus) pszichológus, ifj. Zlinszky János biológus, továbbá az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagjai.