Ketel vezér
| Ketel vezér | |
| Született | 9. század[1] nem ismert |
| Elhunyt | 1. évezred |
| Állampolgársága | Magyar Fejedelemség |
| Gyermekei | Alaptolma |
| Foglalkozása | törzsfőnök |
| Sírhelye | komáromi erődrendszer |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ketel a magyarokhoz Kijev alatt csatlakozott egyik kun vezér, Alaptolma apja volt.
Története[szerkesztés]
Anonymus leírása szerint: Árpád megbizásából Zalán követeivel, valamint Onddal és Tarcallal együtt ment követül a bolgár fejedelemhez és velük együtt szerencsésen át is kelt a Bodrog folyón. A ma Fekete-Ardónak nevezett hely táján azonban egy patakon keresztül kaptatva, lova megbotlott és társainak alig sikerült megmenteniük a haláltól. Azóta azt a vizet Ketelpataka néven nevezik.
Azután a Bodrog folyó völgyén haladt a mai Tarcalig, melynek hegycsúcsára versenyt lovagolt társaival, de Tarcal ért fel először, később róla nevezték el a hegyet, valamint a tövében épült települést is. Felérve a csúcsra, a szép tájat látva a követek lovat áldoztak a magyarok istenének és egyben áldomást ittak. Innen Tarcal hírt vinni visszatért Árpádhoz és csak Ond és Ketel folytatta útját Zalánhoz, aki harmadnap Alpáron szívesen fogadta ajándékaikat és egyúttal a Sajóig terjedő részt át is engedte a magyaroknak.
Mikor Ungvárra visszatértek, Árpád Sátor halomtól kezdve a Tolcsva vizéig terjedő földet Ketelnek ajándékozta. Neki adta később a Vág tövét is, ahol később Ketel fia, Alaptolma, Komárom várát felépíttette, majd Ketelt és fiát is ide temették, pogány módon.
Források[szerkesztés]
- Pallas Nagylexikon
- Anonymus: Gesta Hungarorum