Kerekszenttamás
| Kerekszenttamás | |
 | |
| A kerekszenttamási körtemplom romjai | |
| Közigazgatás | |
| Település | Zámoly |
| Irányítószám | 8081 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Kerekszenttamás
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 20′ 54″, k. h. 18° 23′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 54″, k. h. 18° 23′ 53″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kerekszenttamás témájú médiaállományokat. | |
Kerekszenttamás Zámoly település közelében fekvő középkori település volt. Napjainkban létére csak írásos források és a 12. századból fennmaradt körtemploma emlékeztetnek.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
Kerekszenttamás Zámolytól északi irányban fekszik Gánt felé a műút nyugati oldalán.[1]
Története[szerkesztés]
A falut 1321-ben említik először, amikor is a Csák nemzetség tulajdonában állt. A 15. század elején Csókakő, 1453 és 1461 között pedig a Vitányvár tulajdonában állt. Az 1500-as évek közepe óta elhagyatott település. 1962-ben régészeti feltárásokat végzett itt Molnár Vera művészettörténész (1940–1979), aki feltárta, hogy a rotunda belül több, mint 6,5 méter átmérőjű és déli oldalról nyitott épület volt. Északkeleti részén a falba mélyedő bevágás feltehetően szentségtartó funkcióval bírt.
A körtemplom falait dolomitból építették, melyet a környéken bányásztak. A köveket mészhabarccsal rögzítették, amely rendkívül erős, időjárásálló kötést biztosított az épületnek. Falai napjainkban is mintegy négy-öt méter magasra meredeznek az ég felé.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Zámoly, Templomrom vagy török őrtorony. turautak.com.hu. (Hozzáférés: 2015. október 23.)
- ↑ Zámoly-Kerekszenttamás templomromja. Magyar Nemzet Online. [2018. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 23.)