Kategóriavita:Magyarország megváltoztatott településnevei

Két település egy néven

Fancsal-ból Biharkeresztes ! Biharkeresztes 4500 lakosú kisváros a Bihari síkon, a magyar-román határtól mintegy 6-7 km-re.

Tipikus síkvidéki sakktáblás település. Vasútállomása egyben határállomás is. A települést a XIII. században alapították. Eredeti neve Fancsal. A tatárjárás után a váradi Szent Kereszt-oltár birtoka lett, így kapta a Mezőkeresztes nevet. 1910-től a név Biharkeresztesre változott. A századok során többször érte támadás, többször elpusztult, de mindig újjáépült. A XIX. századtól a térség közigazgatási központja.

A régészeti ásatások bronz kori, avar kori és Árpád-kori települési maradványokat tártak fel. A XVII. század elején épült református temploma számos középkori részletet őriz. A katolikus templom előtt áll Szent László szobra. A városban található O'sváth Pál sírja és szobra. Ő szervezte meg a körzet közigazgatását, postáját és írta meg a Sárrét történetét. A gimnázium előtt látható Bocskai István erdélyi fejedelem (1604-1606) mellszobra. Az Ady E. u. 12. sz. alatt helytörténeti gyűjtemény található. A Hősök terén látható az I-II. világháború áldozatainak emlékműve. Viszont!!!! Sajnos valószínűleg a mai Fancsal nevű község ami Borsod megyében található, tévesen lett említve . Jelenleg Fancsal mint község : Abaúj-Torna vármegye története így tesz említést Fancsalról: "Villa Fonchal".

1262-ben már létező település volt, ekkor adta V. István ifjabb király a királyné Aladár nevű tárnokmesterének Forrót, Devecsert, Fancsalt, Eözdöt és Guthát.[3]

1275-ben bíráskodási kiváltságot kapott.

Fancsal a török időkben teljesen elnéptelenedett, lakatlanná vált.

1720 körül Fancsal akkori földesura, a Szemere család evangélikus vallású tótokat (és lengyeleket?) telepített az újraéledő faluba. A község római katolikus templomát Grassalkovich Antal herceg építtette 1780-ban. 1786-ban épült az evangélikus templom.

A faluban nagy hagyománya volt több régi kézműves mesterségnek is, például fafaragás, cirokseprű-kötés, kerékgyártás.

Ma is megtalálható sok fancsali ház padlásán a guzsaly vagy ismertebb nevén rokka. Sokan foglalkoztak kenderfonal-készítéssel, szövéssel. A község határában levő földek egy részét ma is kenderföldnek nevezik.

Az 1959-ben alapított fancsali Egyetértés Termelőszövetkezet híres volt kajszibarack- és almaterméséről. (Innen a címer.) – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Bbma1977 (vitalap | szerkesztései) 2020. december 25., 12:09‎ (CET)