Kapcsándy Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kapcsándy Sándor (Dáka, 1898. december 22. – Dáka, 1971. november 11.) parasztköltő, földműves.

Élete[szerkesztés]

Első verseit a pápai Egyetértés című lap közölte. Az eke mellől című önálló verseskötetéről az Ujság 1926. február 21-ei száma a következőket írja: "Kapcsándy Sándor azok közé tartozik, akiket a föld egyszerű szeretete avatott költővé és ez adja meg az erejét. [...] Ezek a versek olyan valakitől származnak, aki maga is a földből nőtt ki, annak egy darabja és nem járt iskolába. A verseken erősen érezhető Petőfi hatása, de ahol ez elmarad, kicsendül a népdalok örökszép muzsikája."[1] A kötethez az előszót Erdélyi József írta. Kapcsándy verseit ezután a pápai és veszprémi újságok rendszeresen megjelentették. A második világháborút követően Dákán tanácselnök volt másfél évig. Vezetőségi tagja lett az 1957-ben megalakult megyei írócsoportnak is. Verseiben a faluról és a falusi emberek életének mindennapjairól szólnak.

Művei[szerkesztés]

  • Az eke mellől. Pápa, 1926. (Reprint: Veszprém, 1989.)
  • Fohász a mélységből. Veszprém, 1991.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ujság, 1926. február 21. / 42. szám 16. old.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Gyöngyös koszorú Kossuth szíve fölé. Antológia. Megjelent Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójára. Törökszentmiklós, Divius Lux MM. Kiadó, 2002.
  • Múzsák tánca. Antológia. Szerk. Hajdrik József. Törökszentmiklós, Divius Lux MM., 2004.