Kálmán győri püspök
| Kálmán győri püspök | |
 | |
| Kálmán győri püspök 1351 évi pecsétlenyomatának rajza | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Coloman |
| Cím | herceg |
| Született | 1317/1318 nem ismert |
| Nemzetiség |  magyar |
| Elhunyt | 1375 |
| Szülei | I. Károly magyar király |
| Munkássága | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | katolikus |
| Tisztség |
|
| Hivatal | győri püspök |
| Hivatali idő | 1337. május 6.– 1375 |
| Elődje | Kőszegi Miklós |
| Utódja | De Surdis János |
Kálmán (1317/1318 – 1375), I. Károly magyar király fia, váradi kanonok, fehérvári kanonok, esztergomi prépost, 1337. május 6-tól haláláig győri megyés püspök. A korabeli iratokban és pecsétjein Colomanként szerepel.
Származása, rokonai[szerkesztés]
Édesapja I. Károly (Róbert) (1288–1342) magyar király, édesanyját a Dubnici és a Pozsonyi krónika is a nagy dunai szigetről való concubinaként[m 1] jelöli meg. Féltestvérei, öccsei Nagy Lajos (1326–1382) magyar király, András (1327–1345) címzetes nápolyi király, István (1332–1354) szlavón-dalmát herceg. Másik két öccse Károly és László még kiskorukban meghaltak.
Egy lánytestvére valószínűleg még létezhetett. Pór Antal a pozsonyi városháza kapuboltozatának öt zárókövén található alakok és az ezeket elválasztó – címerekre jellemző – állatfigurák (püspöksüveges ifjú , strucc – Anjou strucc, egy idősebb nő – anya, egy fiatalabb nő – lány, sisakról felemelkedő oroszlán) elemzése alapján arra a megállapításra jutott, hogy a kapubejáró zárókövei Kálmán herceget, édesanyját és lánytestvérét ábrázolják.[1][m 2][2]
-
püspöksüveges ifjú -
idősebb nő -
fiatalabb nő
Szilágyi Sándor Károly Róbert egyik feltételezett lányának Katalinnak nem királyi házassága és a magyar krónikákból történt mellőzöttsége miatt, Katalint is házasságon kívüli gyermeknek tartja. A másodszülött schweidnitzi herceghez férjhez adott Katalin lánya, a magyar királyi udvarban nevelt Anna később IV. Károly német-római császár felesége lett.[3]
Életre, pályafutása[szerkesztés]
Püspöksége idején történt alapítások[szerkesztés]
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ A korabeli iratokban kötetlen nőt (ágyast) jelent.
- ↑ Az oroszlános zárókő alapján Pór Antal a herceg édesanyját Szécsényi Tamás testvérének véli, három évvel később Nagy Lajos életrajzában már – az ugyancsak oroszlános címert használó – Csák nembeli Gurke leányát Erzsébetet jelöli meg. Pór szerint a rozgonyi csatában elesett Gurke zászlótartó Erzsébet nevű leánya a királyné udvarába került, később pedig Jakab pozsonyi ispán és bíró vette feleségül. A Magyar katolikus lexikon a herceg édesanyjaként szintén a Csák nembeli Györke leányát adja meg.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Pór, Antal (1889). „Kálmán, győri püspök (1317-1375)”. Századok, V. Füzet, 369-384. o.
- ↑ Pór Antal. Nagy Lajos 1326 - 1382; Magyar történeti életrajzok. A Magyar Történelmi Társulat kiadása - Budapest (1892)
- ↑ Szilágyi Sándor, Pór Antal, Schönherr Gyula. A magyar nemzet története; Harmadik kötet; Az Anjouk kora; Második könyv; Hatodik fejezet – Károly családi viszonyai. Az utolsó évek.. Atheneum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat - Budapest (1895)
További információk[szerkesztés]
| Előde: Kőszegi Miklós |
|
Utóda: De Surdis János |
