Jászlóapátszentmihály
| Jászlóapátszentmihály (Jaslovské Bohunice) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nagyszombati |
| Járás | Nagyszombati |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1113 |
| Polgármester | Božena Krajčovičová |
| Irányítószám | 919 30 |
| Körzethívószám | 033 |
| Forgalmi rendszám | TT |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2337 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 100 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 162 m |
| Terület | 20,08 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 28′ 36″, k. h. 17° 38′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 36″, k. h. 17° 38′ 48″ | |
| Jászlóapátszentmihály weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jászlóapátszentmihály témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Jászlóapátszentmihály (szlovákul: Jaslovské Bohunice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban. Jászló (Jaslovce), Apátszentmihály (Bohunice) és Pagyár (Paderovce) falvak egyesítése révén jött létre.
Fekvése[szerkesztés]
Nagyszombattól 13 km-re északra fekszik.
Története[szerkesztés]
Apátszentmihályt 1113-ban, Pagyárt 1333-ban, Jászlót 1438-ban említik először. A mai község területén a középkorban több birtokos osztozott. A legrégibb forrás szerint a zobori Szent Hippolit kolostor a terület birtokosa. Később II. András királytól Sebes nyitrai magiszter kapja meg, majd 1258-ban IV. Béla oklevele Zochudot és Serefelt erősíti meg birtokában. Plébániáját 1397-ben, az esztergomi káptalan oklevelében említik először, első ismert papja András volt. A 16. századtól legnagyobb birtokosai a Pálffyak voltak.
A trianoni békeszerződésig mindhárom falu Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
Előbb Jászlót és Apátszentmihályt egyesítették 1958-ban, 1959-től a mai szlovák név alatt. 1975-ben Pagyárt (Paderovce) és Alsóradost is hozzácsatolták. Utóbbi 1990-ben különvált.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben Jászlónak 576, Apátszentmihálynak 500, Pagyárnak 343, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 1690 lakosából 1654 szlovák volt. 2011-ben 2011 lakosából 1787 szlovák.[forrás?]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Jászló mellett fekszik a Bohunicei atomerőmű.
- Apátszentmihály Mihály arkangyal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1832 és 1836 között épült, később oldalkápolnával bővítették. Főoltára 1871-ben, orgonája 1841-ben készült.
- Neobarokk kastélyát 1787-ben Dezasse Ferenc építtette, akinek 1825-ben épített sírboltja a temetőben látható.
- Pagyár Szent Márton templomát 1762-ben Erdődy Kristóf még kápolnának építtette. Eredetileg egyhajós, fa harangtornyos épület volt. A kápolnát 1848-ban klasszicista stílusú templommá bővítették.
- Plébániája eredetileg 16. századi. 1993 és 1995 között a község új, korszerű plébániát épített.
- Jászló legrégibb műemléke az 1773-ból származó Pietà-szobor, Szent Vendel szobra 1798-ban készült.
- Pagyáron a Szent Anna és Mária a Gyermekkel szobor 1791-ben, a Szűz Mária a Gyermekkel szobor 1794-ben készült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal