Hungária Műtrágya-, Kénsav- és Vegyi Ipari Rt.

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hungária Műtrágya-, Kénsav- és Vegyi Ipari Rt.
régi ipari csarnok a Kén utcában
régi ipari csarnok a Kén utcában
Típusgyár
Alapítva1890
Megszűnt2003
Cím1097 Budapest, Kén utca 5.
Iparágvegyipar
Hungária Műtrágya-, Kénsav- és Vegyi Ipari Rt. (Budapest)
Hungária Műtrágya-, Kénsav- és Vegyi Ipari Rt.
Hungária Műtrágya-, Kénsav- és Vegyi Ipari Rt.
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 22″, k. h. 19° 05′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 22″, k. h. 19° 05′ 39″
Sablon • Wikidata • Segítség
Névváltozatok
Időszak
Név
1890–1892Magyar Általános Kénsav és Műtrágya és Vegyipar Rt.
1892–1949Hungária Műtrágya-, Kénsav- és Vegyi Ipari Rt.
1949–1962Budapesti Kénsavgyár
1962–2003Budapesti Vegyiművek Kén utcai telephely
A gyár és környezete egy 1935-ös, olasz nyelvű Budapest-térkép részletén

A Hungária Műtrágya-, Kénsav- és Vegyi Ipari Rt., egy ideig Budapesti Kénsavgyár, majd Budapesti Vegyiművek Kén utcai telephely egy nagy múltú budapesti vegyipari üzem volt Budapest IX. kerületében.

Története[szerkesztés]

A gyárat 1890-ben alapították Magyar Általános Kénsav és Műtrágya és Vegyipar Rt. néven a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank kezdeményezésére[1] a Kén utca mentén, a régi Lóversenytér helyén[2] (a mai Kén utca – Gubacsi út – külső Mester utca által határolt telken, a Magyar Petróleumipar Rt. Kén utcai finomítója szomszédságában). 1892-ben neve Hungária Műtrágya-, Kénsav- és Vegyi Ipari Rt.-re változott.[1] A telep a maga nemében Budapesten kívül az egész Osztrák–Magyar Monarchia az egyik legnagyobb üzem volt a legkorszerűbb berendezésekkel (pl. 400 lóerős gőzgéppel működtetett gépek). Gyártmányai kénsav, sósav, salétromsav, folyékony szénsav, műtrágyák, szuperfoszfát, csontliszt, hamuliszt, ammóniák voltak.[2]

1895 körül 500-600 főt foglalkoztatott.[2] A gyár ekkoriban fiókgyárral rendelkezett Zsolnán[2] és Pápán.[3] 1928-ban hozzácsatolták az Első Pesti Spódium- és Enyvgyár Rt.-t.[1]

1936-ban épült fel az Illatos úti telephelye.[1]

Bővebben: Hungária Vegyiművek

A második világháború végén a telep 85%-a elpusztult.[1] 1949-ben államosították, ekkor különválasztották Budapesti Kénsavgyár néven a telephelyeitől.[1] (Az 1936-tól az Illatos úton épült telep lett a Hungária Vegyiművek, a nagytétényi telep a Metallochemia.)[1] 1948-ban DDT, 1948-ban HCH üzem épült hozzá.[1]

1962-ben Budapesti Vegyiművek (BVM) néven összeolvasztották az Illatos úti vegyipari gyárral (Budapesti Vegyiművek Kén utcai telephely). Ezt követően a telephelyen elkezdtek növényvédő szereket is gyártani.[4] 1969-ben Hidason új gyáregysége épült. Budapesten kutatóállomást is kialakítottak. 1980-tól klórozó, fluorozó, nitráló üzemeket létesítettek hozzá, azonban az 1980-as évek végén több termékének gyártását környezetvédelmi okokból megszűntették (1987: tetraklórbenzol, 1990: klórszulfonsav,[1] kénsav).[5]

Ezt követően, az 1990-es években az üzem szervetlen vegyipari termékeket és azokkal kapcsolatos szolgáltatásokat (trinátrium-foszfát, kénsavtárolás, kén-dioxid-kiszerelés), műtrágyát (pl. szuperfoszfát, folisol) és növényvédőszer-gyártást (a termékek 75%-a ekkoriban)[1] folytatott az üzem.[6] Termékei között szerepelt még hypo, marónátron, klór, sósav, enyvvek, ásványi sók (termékei az ilyen vegyipari jellegű országos szükséglet 30-35%-át fedezték.)[1]

1996-tól 2003-ig a telephely több részletben eladásra került a CF Pharma Gyógyszergyártó Kft.-nek (CF Pharma).[7]

Napjainkban az épületek egy részében termelés folyik, más részük üres.

A telep kiterjedt iparvágányhálózattal rendelkezett. Az összekötő vágány a 20. század elején a telep északi részén, a mai Külső Mester utca nyomvonalát keresztezve jött be a ferencvárosi rendező pályaudvar felől.[8] Később ugyancsak a Külső Mester utca nyomvonalát keresztezve, de a telep déli részére tették át (ráadásul két vágányt, ld. a helyszínrajzot, illetve a Google utcaképet).

Érdekesség[szerkesztés]

Érdekesség, hogy a gyár iparvágányhálózatán szolgált 1955-től 1966-os leselejtezésééig az a MÁV 381,001 számú gőzmozdony (gyártva: 1882), amelyet később, 1968 és 2015 között a Közlekedési Múzeum mögött lehetett kiállítva megtekinteni. A gépet 2015-ben átköltöztették Gyál felső megállóhelyre.[9]

Képtár[szerkesztés]

  • 1920-as évekbeli látkép
    1920-as évekbeli látkép
  • A pápai telep látképe (1920-as évek)
    A pápai telep látképe (1920-as évek)
  • Napjainkban
    Napjainkban
  • Napjainkban
    Napjainkban
  • Napjainkban
    Napjainkban
  • Napjainkban
    Napjainkban
  • Napjainkban
    Napjainkban
  • Napjainkban
    Napjainkban
  • Napjainkban
    Napjainkban
  • Napjainkban
    Napjainkban
  • a gyár iparvágányhálózata a 20. század második felében
    a gyár iparvágányhálózata a 20. század második felében
  • A gyárban használt MÁV 381,001-es gőzmozdony a Közlekedési Múzeum mögött 2012-ben
    A gyárban használt MÁV 381,001-es gőzmozdony a Közlekedési Múzeum mögött 2012-ben

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d e f g h i j k Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 257. o. ISBN 963-05-6410-6  
  2. ↑ a b c d Edvi Illés, i. m., 599. o.
  3. ↑ ld. alább a fényképet
  4. ↑ sites.greenpeace.hu
  5. ↑ sites.greenpeace.hu
  6. ↑ sites.greenpeace.hu
  7. ↑ sites.greenpeace.hu
  8. ↑ 1908-as térkép
  9. ↑ Elviszik az első mozdonyt a Közlekedési Múzeum elől (autoszektor.hu, 2015. aug. 24.)

Források[szerkesztés]

Egyéb irodalom[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hungária_Műtrágya-,_Kénsav-_és_Vegyi_Ipari_Rt.&oldid=27152083”