Hruby Gyula
| Hruby Gyula | |
| Született | 1826 Versec |
| Meghalt | 1849. augusztus 20. (22-23 évesen)[1] Temesvár |
| Állampolgársága | magyar |
Schwanenheimi lovag Hruby Gyula (Versec, Temes megye, 1826 – Temesvár, 1849. augusztus 20.) őrnagy, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc első kivégzett honvédtisztje.
Élete[szerkesztés]
A római katolikus Hruby Albert cseh születésű császári és királyi huszár főhadnagy és Hegen Katalin fia. Nőtlen. 1844-ben hadfi, 1846-ban hadnagy az 1. Császár huszárezredben.
1848 nyarán a szerb felkelők ellen harcolt. Októberben ezredével besorolt a honvédseregbe és főhadnagy lett. 1849. január 9.: alszázados, január 15.: főszázados a Görgei Artúr tábornok törzsének védelmét ellátó huszárszázadnál. Március 29. (április 1.) őrnagy a 13. huszárezrednél a VII. (feldunai) hadtestben, később Görgei Artúr segédtisztje volt.[2] Július 19-én betegen Szegeden tartózkodott.
A szabadságharc végén a császáriak fogságába esett, Haynau rögtönítélő bíróság elé állíttatta, amely halálra ítélte, és Temesváron 1849. augusztus 20-án kivégezték.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarHirlap_2010_10/?query=%22Hruby%20Gyula%22&pg=99&layout=s
- ↑ Hermann Róbert (2000). „Az 1849–1850. évi kivégzések”. Aetas 15 (1–2), 97. o.
- ↑ Kovács Emőke (2010. október 6.). „A világos utáni első mártír”. Magyar Hírlap 43 (233), 12. o.
Források[szerkesztés]
- Bona Gábor: Eskü - Jog - Becsület. Hruby Gulya honvéd huszár őrnagy. Honvéd Kiadó, 2000.
- Kedves Gyula: Hruby Gyula in Vértanúk könyve 201-203., Közlöny 1849/2., MOL: Hm. Ált. 1849. 865., 3553., 16315. és 19060., Uo.: Görgey-csal. gyűjt. 40. cs. sz. n. (Görgei tábornok 1849. jan. 15.-i napiparancsa), KAW: Gb. 1. HR. 1841-1848. 13/97., Katona Tamás II. 79., Pajor Ildikó, Budapest, szíves akvi. adatai
- Kovács Emőke (2010. október 6.). „A világos utáni első mártír”. Magyar Hírlap 43 (233), 12. o.
