Hollai Imre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hollai Imre
Született1925. január 22.
Újpest
Elhunyt2017. november 22. (92 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • magyar nagykövet Görögországban (1964–1970)
  • magyar nagykövet Cipruson (1964–1970, Magyarország athéni nagykövetsége)
  • magyar nagykövet az ENSZ-nél, New Yorkban (1974. június 13. – 1980. május 30.)
  • magyar nagykövet Görögországban (1984–1989)
  • magyar nagykövet Cipruson (1984–1989, Magyarország athéni nagykövetsége)
IskoláiBudapesti Tudományegyetem Lenin Intézete (–1951)
SablonWikidataSegítség

Hollai Imre (Újpest, 1925. június 22.Budapest, 2017. november 22.[1]) magyar kommunista diplomata, hírszerző tiszt, majd külügyminiszter-helyettes, az ENSZ Közgyűlés elnöke az 1982-83-as ülésszak idején. Ez utóbbi posztot mindeddig (2023) egyetlen magyar diplomataként tölthette be.

Élete és pályafutása[szerkesztés]

Szülei, Hollai Béla és Putz Emma korán elváltak, apját gyakorlatilag nem is ismerte. Anyjával, három testvérével és mostohaapjával öten éltek egy 8-10 négyzetméteres volt mosókonyhában. Amikor anyja munkanélküli lett, két alkalommal is ideiglenesen állami gondozásba kellett adnia őt, így egy-egy időszakra nevelőszülőkhöz került Jászalsószentgyörgyre illetve Berhidára. Újpestre, családjához visszakerülve kitűnő eredménnyel végezte el a nyolc elemit, majd 1939-ben tanonc lett.[2]

1943-ban szerezte meg a műszerész szakképzettséget, majd ebben a szakmában dolgozott 1949-ig. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba. 1949-ben felvették a Magyar Külügyminisztériumba, ahol rövid ideig diplomáciai futár volt, utána a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége nemzetközi kapcsolatok osztályának politikai munkatársa, majd helyettes vezetője lett. 1951-ben elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Lenin Intézetét, majd egyéves pártiskolán tanult. Orosz és angol nyelvismeretet szerzett. 1955 és 1960 között beosztott diplomata, majd első beosztott volt Magyarország New York-i állandó ENSZ képviseletén, egyidejűleg hírszerző tiszt volt.[3]

1960-ban az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője lett. 1964-ben rendkívüli és meghatalmazott nagykövet lett. 1964 és 1970 között az athéni magyar nagykövetséget vezette, egyúttal Ciprusra is akkreditálva volt. Ezután a Külügyminisztériumban lett csoportfőnök, majd külügyminiszter-helyettes (1970-74).[3]

1974-ben a New York-i állandó magyar ENSZ képviselet vezetője lett nagyköveti rangban, ezt a posztot 1980-ig töltötte be. 1980-ban újra külügyminiszter-helyettes lett, közben az 1982-83-as időszakra megválasztották az ENSZ közgyűlés elnökének, majd 1984-től újra az athéni nagykövetséget vezette. 1989-ben vonult nyugállományba.[3]

2015. november 25-én, 91. életévében, Hollai Imre nagy érdeklődéssel követett előadást tartott a Jászi Oszkár Külpolitikai Társaságban, aminek a tiszteletbeli elnöki tisztét is betöltötte. Az ENSZ legnagyobb eredményének értékelte, hogy a Biztonsági Tanács öt állandó tagja között a megalakulás óta eltelt 70 évben nem volt háború.[4]

Művei[szerkesztés]

2010-ben kötetet jelentetett meg az ENSZ közgyűlési elnöki poszt eléréséhez vezető útjáról.[5]

Elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elhunyt Hollai Imre. [2017. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 26.)
  2. Hollai 8-29. o.
  3. a b c d Gecsényi 187. o.
  4. http://jaszitarsasag.hu/?p=318
  5. Hollai

Források[szerkesztés]

  • Gecsényi: Baráth Magdolna és Gecsényi Lajos (szerk): Főkonzulok, követek és nagykövetek, 1945-1990. Budapest: MTA Történettudományi Intézet. 2015. = Magyar történelmi emlékek, ISBN 978-963-416-007-6  
  • Hollai: Hollai, Imre. Út az elnökséghez. Ad Librum Kiadó (2010). ISBN 978-615-501-456-7