Hübner Emil
| dr. Hübner Emil | |
| Született | 1879. április 24. Cegléd, |
| Elhunyt | 1956. március 3.(76 évesen) Cegléd, |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Hunyadi Ilona (1882–1947) |
| Foglalkozása | ceglédi könyvtár-alapító, lapszerkesztő, jogász |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hübner Emil (Cegléd, 1879. április 24.–Cegléd, 1956. március 3.), ügyvéd, ceglédi lapszerkesztő, a ceglédi városi könyvtár alapítója, Cegléd városi takarékpénztár ügyésze, római katolikus egyházközség világi elnöke, tartalékos hadnagy, a Signum Laudis tulajdonosa.
Élete[szerkesztés]
Hübner János, ceglédi igazgató-tanító fia, anyja Nájer Jozefa.[1] 1896-tól a „Czegléd” című lapnak a belső munkatársa, 1904-ben pedig felelős szerkesztője lett. A hírlap irodalmon kívül történelmi tanulmányokkal foglalkozott. E szakba vágó értekezései, cikkei és bírálatai a Ceglédben, az Archaeologiai Értesítőben, a Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlében, a Katholikus Szemlében jelentek meg.[2] Budapesten jogot végzett, 1904-ben ügyvédi oklevelet szerzett és 1907-ben irodát nyitott Cegléden, amely 1944-ben is fönnállott. 1907-ben a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége részéről rendezett könyvtári szak-tanfolyamon vett részt. 1916 és 1919 között hadifogoly Olaszországban.[3]
Az első világháború alatti fogsága visszatérése után újra nyitotta ügyvédi irodáját (a Pesti úton, a Szent. Imre herceg úti kereszteződés után), ügyésze lett a takarékpénztárnak, könyvtár szervezésére kapott megbízatást a közgyűléstől és 1921. elején ő lett a katolikus egyháztanács világi elnöke. Két éven át egy negyedévente megjelenő egyházi lapot szerkesztett, az egyházközség értesítőjét. Színes külső borítója volt! Könyvtárszervezési megbízásával a későbbi városi könyvtár alapjait teremtette meg. „A könyvtár megszervezését Hübner Emil ügyvéd vállalta, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Segítője Szalisznyó Lajos volt. A függetlenített könyvtáros nélküli munka csak nagyon lassan haladt. Végre a könyvtárt négyévi készülődés után, 1924. november 1-jén ünnepélyesen átadták a közönségnek. Az olvasókat kissé szűkös olvasóterem fogadta [a városházán], a könyvtáros ide hozta át a folyosó túlsó oldalán lévő raktárból a könyvet.” Azért alapító volt, könyvtár-alapító. Ezt a munkáját a második világháború alatt hagyta abba, amikor feldúlták és megsemmisítették a gyűjtemény legértékesebb részét. – 1931-ben a Magyar Városok sorozatban megjelent Cegléd önálló monográfiája. A kötetben Szilágyi Imre plébánossal közösen írták meg a katolikus egyház és iskola történetét. 1936 májusában, az egyháztanács világi elnökeként J. Molnár Zsigmond plébánossal, nagy energiával szervezte meg a kétnapos „katolikus napot” Cegléden.[4]
Házassága[szerkesztés]
1912. július 15-én Cegléden[5] feleségül vette a polgári származású Hunyadi Ilona Emília Anna (Cegléd, 1882. augusztus 6.–Cegléd, 1947. március 15.) kisasszonyt,[6][7] akinek a szülei Hunyadi Ferenc (1836–1890) ceglédi városi adótiszt, gőzmalom tulajdonos, földbirtokos,[8] és a római katolikus nemesi származású persai Persay családból való persai Persay Anna Amália (1850–1928) voltak.[9]
Munkái[szerkesztés]
- A czeglédi róm. kath. egyház története. Czegléd, 1900.
- II. Rákóczi Ferencz és Czegléd városa. Czegléd, 1906.
- Jelen monográfiába ő írta a Czegléd városát ismertető fejezetet.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ familysearch.org - Cegléd - római katolikus keresztelők - Höbner Emil keresztelője
- ↑ Borovszky Samu - Pest-pilis-solt-kiskun-varmegye - Hübner Emil
- ↑ lexikon.katolikus.hu - Höbner Emil
- ↑ cegledipanorama.hu Hübner Emil konyvtaralapito jogasz lapszerkeszto
- ↑ Czeglédi Közlöny, 1912 (2. évfolyam, 1-53. szám). 1. 1912-07-14 / 29. szám
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - dr. Hübner Emilné Hunyadi Ilona
- ↑ familysearch.org - Cegléd - római katolikus keresztelők - Hunyadi Ilona keresztelője
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Hunyady Ferencz
- ↑ Ceglédi Kisgazda, 1928 (9. évfolyam, 1-52. szám) 2. 1928-01-28 / 5. szám