Húszemeletes (Miskolc)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Miskolci toronyház
„húszemeletes”
TelepülésMiskolc,
magyar Magyarország
Cím3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 70.
Építési adatok
Megnyitás1968
Hasznosítása
Felhasználási területlakóház
Magassága70 m
Egyéb jellemzők
Emeletek száma18+2
Elhelyezkedése
Miskolci toronyház (Miskolc)
Miskolci toronyház
Miskolci toronyház
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 06′ 55″, k. h. 20° 47′ 25″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 55″, k. h. 20° 47′ 25″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolci toronyház témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A miskolci toronyház, vagy köznyelvi nevén a „húszemeletes” egy magasház a Szentpéteri kapu nevű városrészében, az ugyanilyen nevű utca mentén. 70 méteres magasságával a város messze legmagasabb lakóháza, egyúttal pedig a Kakas-templommal holtversenyben Miskolc második legmagasabb épülete. Csak az Avasi kilátó magasabb (72m) nála.

Története[szerkesztés]

Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején Heim Ernő javaslatára kezdtek el főleg Budapesten toronyházakat építeni a városképileg hangsúlyos helyekre, „megjelölve” ezeket a pontokat. Ezen koncepció mentén született meg a miskolci toronyház mellett még számos más épület is, mint például a Semmelweis Egyetem Elméleti Tömbje a budapesti Nagyvárad téren, a fővároson kívúl pedig egyebek mellett a debreceni toronyház, vagy épp a már lebontott pécsi magasház.

A Szentpéteri-kapui, 70 m magas csúszózsalus technológiával megépített lakóépület terveit egyes források szerint Nagy Zoltán és Rózsa Sándor, míg más források szerint Kiszely László és Deák Béla készítette el az Északmagyarországi Tervező Vállalatban (ÉSZAKTERV). A ház 1968-ra készült el és köznyelvi elnevezésével ellentétben valójában a nyugati oldalán a földszint felett 18 emeletes, míg a keleti oldalán a földrajzi adottságokból kifolyólag (domboldalra épült) 19 emeletes. Ezen az oldalon a földszint alatti szintet mélyföldszintnek hívják, a földszint pedig az első emeletnek tűnik.

Az épületet a város egyik legforgalmasabb útja, a 26-os főút miskolci szakasza (Szentpéteri kapu) mentén épült lakótelepen helyezték el, az út egyik kanyarulatának külső ívén, úgy, hogy a Szentpéteri kapu úton Sajószentpéter (avagy észak) felől a városközpont felé haladva nagyjából a városhatártól kezdve végig szinte „toronyiránt” tart a közlekedés. Más magasház, vagy egyéb zavaró elem híján az épületből minden irányba páratlan kilátás nyílik a városra, illetve a környékre.

A 117 lakásos toronyházban elkészülte után a Kádár-korszakra jellemző módon a „kiváltságosok”, azaz tanárok, rendőrök, tanácstagok számára utaltak ki otthonokat. A magyarországi rendszerváltás után a lakók egy része megvásárolta a lakását az önkormányzattól, azonban sok önkormányzati bérlakás lett. Ennek nyomán a lakóközösség összetétele radikálisan megváltozott, az egykor az „elit” számára fenntartott lakásokba kevésbé tehetősek, idővel pedig a társadalom perifériáján tengődők költöztek. Az épület lezüllött, állapota jelentősen leromlott, rosszhírűvé vált. A 2010-es évek végén az önkormányzat elkezdte felvásárolni a még magántulajdonban lévő ingatlanokat, a bérleti szerződéssel rendelkezőknek pedig vagy cserelakást, vagy a bérleti jog megváltását ajánlották. A folyamat 2020-ra zárult le. A teljesen kiürített, statikailag teljesen ép, de erősen felújítandó épület karbantartását és őriztetését azóta a Miskolc Holding Zrt. látja el. Ugyan volt egy koncepció, ami dolgozói apartmanházzá alakította volna át a városban működő nagyvállalatok középvezetői számára, de ezt a tervet nem sikerült megvalósítani. Helyette még ugyanabban az évben, 2020-ban, 633 millió forintért kínálta megvételre a mellette található 513 négyzetméteres telekkel együtt. Ezt az árat 2021-ben 560 millió forintra mérsékelték. Habár több befektető is érdeklődött, ám olyan, aki az önkormányzat által támasztott feltételrendszerek elfogadásával is hajlandó lett volna megvenni, ezidáig még nem érkezett, így az épület továbbra is eladó.

Források[szerkesztés]