Györgyi Géza (orvos)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Györgyi Géza
Született1900. február 26.
Budapest
Elhunyt1975. augusztus 30. (75 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Gyermekei
SzüleiGyörgyi Kálmán
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1925, orvostudomány)
SírhelyeFarkasréti temető (43-2-21)[1][2]
SablonWikidataSegítség

Györgyi Géza (Budapest, 1900. február 26. – Budapest, 1975. augusztus 30.[3]) magyar orvos, radiológus, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

1920–1922 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Élettani Intézetének gyakornoka volt. 1922–1924 között az I. sz. Kórbonctani Intézet gyakornoka volt. 1924–1934 között a III. sz. Belgyógyászati Klinika gyakornoka és egyetemi tanársegéde volt. 1925-ben diplomázott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvostudományi karán. 1931–1934 között az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) osztályvezető-helyettes orvosa volt. 1934–1944 között az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap (OTBA) Trefort utcai Rendelőintézetének főorvosa volt. 1942–1945 között a Magyar Orvosok Röntgen Egyesületének főtitkára volt. 1944-ben egyetemi magántanárrá habilitálták. 1944–1948 között az OTBA Kútvölgyi úti Kórháza osztályvezető főorvosa, valamint a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára volt. 1948–1950 között a Budapesti Orvostudományi Egyetem Ortopédiai Klinika Röntgenlaboratóriumának laboratóriumvezető főorvosa volt. 1950-ben kényszernyugdíjazták. 1950–1972 között budapesti rendelőintézetek nyugdíjas főorvosaként tevékenykedett. 1953–1961 között[4] az egyetemi ortopédiai klinika röntgenlaboratóriumának vezetője volt. 1961–1971 között[4] – nyugdíja mellett – rendelőintézetekben dolgozott.

Főleg a vastagbél kettős feltöltéses röntgendiagnosztikájával foglalkozott. Bevezette a „gócdózis” fogalmát a sugárkezelési technikába.

Családja[szerkesztés]

Nagyapja, Györgyi Alajos (1821–1863) festőművész volt. Szülei: Györgyi Kálmán (1860–1930) művészettörténész és Gross Melanie (1863–1951) voltak. Féltestvére: Györgyi Dénes (1886–1961) építész és Györgyi Kálmán (1894–1978) tisztviselő, illetve Lindnerné Györgyi Margit (1887–1961) és Györgyi Laura (1888–1945). 1929. február 19-én, Budapesten házasságot kötött Zámor Magda Anna Teréziával (1907–1994)[5][6]. Gyermekei: Györgyi Géza (1930–1973) fizikus, Györgyi Kálmán (1939–2019) jogász, Györgyi Ferenc (1932–1997) mérnök, illetve Zimányiné Györgyi Magdolna (1934–2016) matematikus, Györgyi Erzsébet (1936–) etnográfus és Györgyi Teodóra (1947–) egészségpedagógus.

Sírja a Farkasréti temetőben található (43-2-21).

Sírja a Farkasréti temetőben (43-2-21).

Művei[szerkesztés]

  • Az intravénás pyelographia (Magyar Röntgen Közlöny, 1930)
  • A bordák fejlődési rendellenességei (Magyar Röntgen Közlöny, 1931)
  • A vastagbél alaki és helyzeti rendellenességei (Magyar Röntgen Közlöny, 1932)
  • Fistula oesophageobronchialis (Orvosi Hetilap, 1932)
  • A combinált bélvizsgálatok jelentősége az ileocoecális táji terimenagyobbodások elkülönítő kórisméjében (Magyar Röntgen Közlöny, 1933)
  • Gastroscoppal ellenőrzött gyomor-reliefvizsgálatok, különös tekintettel a gastritisre (Magyar Belorvosok Egyesülete Munkálatai, 1940)
  • A rákbetegség sugaras kezelésének javallatai (többekkel; Budapest, 1942)
  • Az aortaisthmus stenosisa (Orvosi Hetilap, 1943. 28.)
  • A mellkas röntgenvizsgálatának újabb módszerei (Orvosi Hetilap, 1944. 38.)
  • Meszes léphez társuló gócos hasi elmeszesedés (Virányi Andrással; Orvosi Hetilap, 1950. 27.)
  • Haemophiliás csontelváltozások (Magyar Radiológia, 1958)
  • Osteopoikilia (Koncz Imrével; Traumatológiai és Orthopédiai Közlemények, 1958)
  • Az occipito-cervicalis táj röntgenvizsgálatának jelentősége torticollis-caput obstipum esetén (Magyar Radiológia, 1962)
  • Dysplasia fibrosa ossium (Barabás Csabával; Magyar Traumatológia, 1962).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]