Gyárfás Dezső
Gyárfás Dezső | |
Született | Gottesmann Dezső 1882. szeptember 18.[1] Csökmő |
Elhunyt | 1921. január 17. (38 évesen)[2][1] Budapest[3] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | színész |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyárfás Dezső témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gyárfás Dezső, született Gottesmann Dezső (Csökmő, 1882. szeptember 18.[4] – Budapest, 1921. január 17.) színész, komikus, kupléénekes.
Pályafutása[szerkesztés]
Gottesmann József (1858–1935)[5] és Fohn Eszter gyermekeként született izraelita családban. Szülei kocsmárosok voltak. Elemi iskoláit Csökmőn végezte, azután nyomdászinas lett, de csakhamar rájött, hogy a gondviselés más szerepet szánt neki. Beiratkozott 1899-ben a Vígszínház színésziskolájába, ahol Silberstein-Ötvös Adolf felfedezte tehetségét és pártfogásába vette. Előbb a Sziklai-színkör tagja lett, majd elszerződött a Tarka Színpadhoz, melynek ő volt az első magyar kabarészínésze. 1916-ban a Csodapók című operettben aratott jelentős sikert, de igazi népszerűségre a Fővárosi Orfeumban tett szert, ott aratta legnagyobb sikereit. Kupléi, sanzonjai közismertek, közkedveltek voltak.
1918-ban megválasztották a Magyarországi Artista Egyesület elnökévé. 1919-ben a városligeti Scala-színházban a Szép Heléna című operettben játszotta Menelaus szerepét, nagy sikerrel, de mégsem volt itt maradása. Közben a Népoperában is fellépett, majd a Király- és Magyar Színház látta vendégül. Utoljára a Fővárosi Orfeumban működött.
Sok szeretettel vették körül pályatársai és ő is mindenütt segített, ahol csak tudott. Halála előtt Orfeum címen könyvet írt, ebben feltárja szívének, rajongó lelkének minden titkát. Könyvének egyik legszebb fejezete az, melyben a színház és orfeum között keresi életének igazi rendeltetését és művészetének célját. Szívroham okozta halálát. Felesége Déri Blanka kabaréművésznő volt, aki később nőül ment Márkus Jenő kenyérgyároshoz.
Fontosabb szerepei[szerkesztés]
- Hoffmann Tamás (Gábor A.: Dollárpapa)
- Kosztics Ottó (Bródy S.: A szerető)
- Török Pál (Lehár Ferenc: Pacsirta)
Könyve[szerkesztés]
- Orfeum. Egy színész élete; Kultúra Ny., Bp., 1920
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05568.htm, Gyárfás Dezső, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 29.)
- ↑ Születési bejegyzése a csökmői izraelita hitközség születési akv. 1/1882. II. félév. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
- ↑ Gottesmann József halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1107/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
Források[szerkesztés]
- Magyar színházművészeti lexikon
- Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
- Színészkönyvtár