Gály Lőrinc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gály Lőrinc
Született1805. augusztus 3.
Nagybiccse
Elhunyt1879. május 23. (73 évesen)
Pozsony
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásateológus,
kanonok
SablonWikidataSegítség

Gály Lőrinc (Nagybiccse, Trencsén megye, 1805. augusztus 3.Pozsony, 1879. május 23.) bölcseleti és teológiai doktor, pozsonyi kanonok.

Élete[szerkesztés]

Növendékpapnak felvétetvén, 1820-tól a bölcseletet Nagyszombatban, 1822-től a teologiát Pesten hallgatta. Azután a Mérey-családnál nevelő s 1829-ben érsekújvári káplán volt. 1828. augusztus 10-én misés pappá szentelték föl. 1830-ban a nagyszombati papnövelőben tanulmányi felügyelő s a matematika és történelem tanára lett. 1841. január 14-én a karancssági (Nógrád megye) plébániát kapta, 1842-ben kerületi alesperessé nevezték ki. 1854. június 9-én drégelypalánki plébános lett; 1873. október 10-én pozsonyi kanonokká nevezték ki. Több megye táblabírája s a magyar királyi egyetem teológiai karának tagja volt.

Munkái[szerkesztés]

  • Egyházi beszéd, melyet az oltári szentség valósága felett szabad. kir. Komárom városában, úrnap után való vasárnap a főpiaczon élő nyelven mondott... Közli a rév-komáromi katolika gyülekezet. Komárom, 1829.
  • A hit, mely szeretet által munkálódik. Szent István... magyar király nemzeti ünnepén 1843. Bécsben a kapuczinus atyák templomában hirdette... Bécs, 1843.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Zelliger Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom főegyházmegyei papság irodalmi munkássága. Nagyszombat, Szerző, IV, 1893.